Rádöbbent, hogy komolyra fordult a helyzet. Újabb zuhanástól tartva elmozdulni is félt. Nehéz hófelhők érkeztek és egyre hidegebb lett. A kilátástalan helyzetben meglepő dolgot tett: visszamászott a hasadékba. A keskeny részbe hullott hó annyira összetömörödött a szűkület felett, hogy megtartotta a súlyát. Elővette a hálózsákját, maga fölé terítette a bivakponyvát, és vacsora nélkül nyugovóra tért. A feltámadó szél sem tudta felébreszteni, pedig egy idő után hordani kezdte a hasadékba a friss havat. Mikor félig betemette a porhó, kicsit megemelkedett fektében. Később felült, majd amikor már a válláig ért a hó, állva szunyókált tovább. Csak ezután eszmélt. Nyakig eltemetve állt a sötét hasadékban. Pánikszerűen kotorászni kezdett. A mélyben megtalálta a fejlámpáját, a hólapátot, a hágóvasakat, az üres hátizsákot, a ponyvát, majd semmi többet. Hosszas eredménytelen keresgélés után kikapaszkodott a hasadékból. Már nem tudott dühöngeni, helyzete olyan reménytelen volt, hogy inkább humorosnak tűnt az egész.
Sietett, a fal alá kellett érnie, mire megindulnak a komolyabb lavinák. Egy órával később már derékig merült a lefelé csúszó laza hóban, egyre kevésbé tudta kontrollálni a mozgását, néha métereket tett meg, míg meg tudta fékezni sodródását. Egy függőgleccser alá húzódott be, hogy átgondolja a taktikáját. Ki kell mászni a kuloárból, döntött, itt már bármikor magával ragadhatja a hó. Az oldalsó sziklabordán indult el felfelé, megcsúszott, és mire a meredek oldalból a vályúba ért, már hiába fékezett a jégcsákányaival. A szerszámok minduntalan kipattantak a jégből, verték a fejét, és ahogy ide- oda hengeredett, félt, még megsebzi magát. Volt ideje végiggondolni a helyzetet, mert nem tizedmásodpercekig tartott a zuhanás. Nem látta értelmét a további kísérletezésnek. A hátán csúszott, és mikor érezte, hogy a sziklás részre került, visszahengeredett a hóba. Később hasra fordult, de a hátizsák lenyomta az arcát, nehezen kapott levegőt, visszafordult inkább. Egy ugratónál váratlanul fejjel lefelé került, és rájött, hogy ez így jó, mert látja az akadályokat, és ha megállni nem is tud, de kihengeredhet az útjukból.