3452/2020. (XII. 9. ) AB VÉGZÉS A Kúria Pfv. V. 20. 509/2018/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés iránti per) Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 26. P. 25. 417/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I n d o k o l á s [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Grád András ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az véleménye szerint ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (1) bekezdésével. [2] 2. Az indítványozó (az alapügy felperese) a tulajdonát képező ingatlanra vagyonbiztosítási szerződést kötött az alperes biztosítótársasággal.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet Pfv. számú ítéletével hatályában fenntartotta. [7] 3. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Véleménye szerint az ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésével, erre tekintettel kérte az ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét eredményezi a peres eljárás észszerűtlen elhúzódása, a bizonyítási teher 7 év után történő megváltoztatása, a bizonyítási teher meghatározása olyan módon, hogy a felperesnek nemleges bizonyítási indítványt kellett volna tennie. Kifogásolja a Kúria azon álláspontját, miszerint a másodfokú bíróság "csupán" a bizonyítási eljárást helyezte új alapokra, nem a jogvita elbírálását, és helybenhagyta azon megállapítást, mely szerint felperesnek lehetősége lett volna bizonyítania, hogy nem ő tárolta a nagy mennyiségű gyúlékony anyagot.
(2) Az ítélőtábla és a törvényszék elnöke, valamint kollégiumvezetője, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok – illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a regionális kollégiumhoz tartozó bíróságok – ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. ""77. § (2) Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke a határozatait a szükséghez képest indokolja. ""78. § (2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt is, ha a tisztség nincs betöltve – az OBH általános elnökhelyettese helyettesíti. Az OBH általános elnökhelyettesének akadályoztatása esetén a helyettesítést az OBH elnökének további helyettesei az OBH elnöke által meghatározott rendben látják el. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el. ""89. § (2) Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
-ben nem szabályozott kérdések esetében a munka törvénykönyve alkalmazhatóságára, továbbá a Bjt. mellékleteiben a bírák személyi nyilvántartásának adatkörére, a bírák alapilletményére, a vezetői pótlékra, a vagyonnyilatkozat tartalmára és a pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciákra vonatkozó rendelkezések. [101] A Bjt. a 255. §-ban felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy az OBH elnöke véleményének kikérésével rendeletben megállapítsa a tartós külszolgálatot teljesítő bírók Bjt. szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait, illetve az igazságügyért felelős minisztert, hogy – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben és az OBH elnöke véleményének kikérésével – rendeletben megállapítsa a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását, a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat és – az OBH elnöke véleményének kikérésével – a bírói pályázati eljárás részletes szabályait, a bírói álláspályázatok elbírálását, a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokat.
Az egységes és kiszámítható bírósági joggyakorlat a jogbiztonság mellett a törvény előtti egyenlőség [XV. cikk (1) bekezdés] követelményét is szolgálja, ezért nem jelenti a bírói függetlenség sérelmét. A bírósági rendszer hierarchikus felépítéséből fakad, hogy a felső bíróságok ítélkezési gyakorlatát, valamint a legfőbb bírósági szerv által hozott jogegységi határozatokat a bíróknak követniük kell, hiszen a jogorvoslathoz való alkotmányos jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] biztosítása keretében ezt a magasabb bírósági fórum – akárcsak a törvénynek való alárendeltség értelmében a jogszabályok helyes alkalmazását – utólag kikényszeríti. [42] Mindezek alapján a jogegységi eljárás, továbbá az a Bszi. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott módszer, amely a bírósági hierarchiának megfelelően, a bírósági szervezet összehangolt működése érdekében a bírósági elnökök és a kollégiumvezetők feladatává teszi az ítélkezés elvi kérdéseinek figyelemmel kísérését, valamint az ilyen kérdésekben meghozott és már jogerőre emelkedett bírósági határozatoknak – az ítélkezés egységességének biztosítása érdekében, utólagosan – a magasabb bírósági fórum felé történő továbbítását, nem sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget.