Sms Szent István | Az S. M. S. Szent István Elsüllyesztése – Napi TÖRtÉNelmi ForrÁS
Az SMS Szent István[1] az Osztrák–Magyar Monarchia egyik csatahajója volt az első világháború idején. A négy tagból álló Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, mikor a Szent István első bevetésének gyülekezőhelyére tartott. SMS Szent IstvánA Szent István a Fasana-szorosbanHajótípus csatahajóNévadó I. István magyar királyTulajdonos Császári és Királyi HaditengerészetHajóosztály Tegetthoff-osztályPályafutásaÉpítő Ganz-Danubius (Fiume)Ára 60 600 000 koronaÉpítés kezdete 1912. január 29. Vízre bocsátás 1914. január olgálatba állítás 1915. november olgálat vége 1918. június 1918. június 10-én elsüllyesztették.
- SMS Szent István csatahajó makett - kivágó (1:200 méretarány), részletes, profiknak való, RITKA - Hajók - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- K.u.k. SMS Szent István, Armo 700-22 (2018)
- SMS Szent István - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal
SMS Szent István csatahajó makett - kivágó (1:200 méretarány), részletes, profiknak való, RITKA - Hajók - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
K.u.k. SMS Szent István, Armo 700-22 (2018)
- Melyik a legjobb víztisztító
- Trumpeter - SMS Szent István - Megamakett.hu
- Eger agria mozi műsor szombathely
- Őrségi vásár 2019 program
- Suzuki wagon r első lengéscsillapító - Alkatrész kereső
- Trumpeter Hungarian SMS Szent István makett - Modellfutár
- K.u.k. SMS Szent István, Armo 700-22 (2018)
- SMS Szent István - Wikiwand
A magyarság sohasem tartozott a nagy tengerjáró népek közé, de azért akadnak izgalmas és érdekes lapok ebben a nem túl vaskos kötetben is. A XIX. században a világkereskedelem globálissá vált, minden ország igyekezett bekapcsolódni az áruk körforgásába. S bár Kossuth sokszor ismételt "Tengerre magyar! " szállóigéje voltaképpen hibásan rögzült a köztudatban (1846-os cikkében ugyanis "Tengerhez magyar! " áll), a mondanivaló egészen nyilvánvaló volt: Magyarországnak hadi- és kereskedelmi flottára van szüksége, és persze kikötővárosának, Fiumének a fejlesztésére. A Kiegyezést követően ez meg is valósult, Fiume jelentős forgalmat bonyolító kikötőváros lett, a K. u. K. Kriegsmarine, vagyis a Császári és Királyi Haditengerészet pedig a világ 7-8. legnagyobb flottája volt a világháború kitörésekor. A korszak csúcsfegyverei azok a hatalmas, 150-180 méter hosszú úszó erődök voltak, amelyeket dreadnought-nak hívtak az első ilyen csatahajó után, s amelyek hatalmas tűzerejükkel eldöntötték a korszak nagy tengeri ütközeteit, mint például amilyen a jütlandi csata volt 1916-ban.
SMS Szent István - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal
A csatahajók támogatására nagy szükség lett volna. Azzal, hogy Boroevic visszautasította a flotta segítségét, csak a saját vereségét erőltette, ami 1918. június 15. és 22. között be is következett, részben pont a szárazföldi csapatok elégtelen tüzérségi támogatása miatt. A MAS 15 torpedóvető motorcsónak. A típust eredetileg tengeralattjárók ellen fejlesztették ki. Fontos megemlíteni még, hogy a MAS támadások megbízható elhárításának fegyverzettechnikai lehetőségei nem is voltak még meg a korszakban, nem csak az osztrák-magyar haditengerészetnél, de másutt sem. A tanulmány szerzőjének véleménye szerint Horthy és törzse nem okolható a SZENT ISTVÁN elvesztésével. Horthy a főparancsnokság átvétele után mindent megtett, hogy a legénység morálján javítson, valamint az ellenséget támadja és győzzön. Már a kortársak is egyetértettek abban, hogy a cs. haditengerészet élére 10 évvel korábban lett volna szükség egy ilyen férfiúra. Horthy kinevezésének hallatán Reinhard Sheer admirális, a német flotta parancsnoka, így kiáltott fel: "Most végre meg van az a férfiú, akire szükségünk van. "
Ez utóbbi vonatkozásban a fejlesztések előfutárává a tengereket korábban is uraló britek váltak, akik a 20. század elejére a világ legerősebb hadiflottáját hozták létre, Németország, Franciaország és a többi európai állam pedig megpróbált lépést tartani velük. A flottafejlesztések alapjául Alfred T. Mahan azon elmélete szolgált, amely szerint az egyes államok nagysága szoros összefüggésben áll kereskedelmi és hadiflottájuk erejével. Mahan elméletének hatását jól példázza, hogy az angolok és németek között kialakuló flottaépítési verseny az imperializmus korának meghatározó rivalizálásává nőtte ki magát. E verseny során az angolok egyik nagy újítása az egységes nehéztüzérségű páncélozott csatahajók rendszerbe állítása volt. Ahhoz, hogy az újonnan kifejlesztett hadihajó jelentőségét megérthessük, szükséges röviden kitérnünk arra, hogy az emített típus miben különbözött a 19. század utolsó harmadában épített elődeitől. Az 1800-as évek végén a hadihajókat a tengeri hadviselésről vallott korabeli elképzeléseknek megfelelően vegyes tüzérséggel szerelték fel: mivel ekkoriban úgy gondolták, hogy az ellenfelek eleinte nagyobb távolságról, később azonban egyre közelebbről tüzelnek majd egymásra, a hajók a fő fegyverzetüket alkotó négy nehézlöveg mellé másodlagos, illetve harmadlagos fegyverzetet is kaptak.