Fotó: Shutterstock A tulajdonostársak bármelyike kezdeményezheti az egyezség létrehozását. A megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik. A gyors és ügyfélbarát folyamatok érdekében a térképvázlatot sem szükséges földmérőnek elkészíteni, az állam ugyanis az érintettek számára ingyenes informatikai programot biztosít ehhez – tette hozzá az agrárminiszter. Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-én lép hatályba. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek Jön a marokkói paradicsomTegnap, 14:33 Olvasási idő: 3 perc
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
2. Mi a helytelen fogalomhasználat rövid vázlata? A közös tulajdon fogalmát és a lényegi jellemzőit adó tényeket vélhetően már az adásvétel során nem sikerül kellő mértékben tisztázni, esetleg az adásvétel során sikerül olyan félreértéseket, hibákat generálni, melyekből adódóan a kialakult tévhitek, hiedelmek végigkísérhetik az egész tulajdonlás folyamatát az átruházás végpontjáig új tulajdonosnak, valamint a birtok- és jogvitákat is ezek határozzák meg. Az esetek döntő többségében a közös tulajdon fogalmát a birtokvédelmi kérelmet benyújtók egy plusz jelzővel egészítik ki, következetesen használják az "osztatlan" jelzőt – teljesen fölöslegesen, ugyanis a közös tulajdon fogalma önmagában szükségszerűen jogi osztatlanságot jelent, vagyis azt hogy a tulajdonostársak a tulajdonjog részjogosítványait (birtoklás, rendelkezés, használat, hasznok szedése) a tulajdoni lapon jelölt, valamilyen jogcím alapján megszerzett eszmei hányadrészük erejéig gyakorolják és kötelezettségeik is ilyen arányban terhelik őket ugyanazon dolog felett.
Az egyik különbség, hogy a társasházzal ellentétben mindenki a minden részèrt felel és minden részt birtokol. Szóval, ha a szomszédtól ázol és ő nem akarja megcsináltatni a tetőrészét, akkor peched van. Szóval a szomszédot nagyon nézd meg. A másik nagy különbség a hitel. Nehezebben adnak rá hitelt, nem minden bank ad rá, és általában a legalacsonyabb kamatot kérő bankok nem adnak. (Legalábbis nálunk akkor a cib, unicredit biztos nem adott, akik a két legalacsonyabb kamatot adták, egy éve kb. - mi ezért nem is vettük meg végül, mert megijedtünk, hogy mi az, hogy egyes bankok egyáltalán nem hiteleznek ilyen lakást). Ha nektek is csak 1-2 bank ad, akkor az az ingatlan valószínűleg nem jól eladható ezért van mozgásteretek a szerződésnél, írassátok bele, hogyha önhibán kívül (az ingatlan hibája miatt), utasítják el az ingatlant, akkor nem bukjátok az önerő kívül, ahol mi néztünk egy 15%-al olcsóbbak kb. az osztatlanközös házak, mint azok, ahol rendezett a tulajdonviszony.
Elővásárlási joga mindegyik tulajdonostársnak van, azonban értelemszerűen ha valaki az egyik ha vannak közös problémák kívánja eladni a részét, akkor ez ellen a többi tulajdonos nem tehet semmit, hiszen ilyen esetben nincs és nem is lehet szó elővásárlási jogról. Az elővásárlási jog lényege ugyanis a tulajdonostársakon kívüli személyekkel szembeni elsőbbség, ha azonban a tulajdonostársak egymás között szerződnek, a többieknek ebbe nincs beleszólása. A használat megosztása Mivel közös tulajdonú ingatlan esetén — ahogyan ezt már fentebb rögzítettük — minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult, ezért a használatot célszerű a tulajdonostársaknak írásbeli megállapodással tudni, hogy amennyiben a tulajdoni hányad vásárlása hitelből történik, a hitelnyújtó bankok elvárják a használati megállapodás meglétét, ezért célszerű ezt elkészíttetni, hogy a tulajdoni hányadunk később megfelelően piacképes legyen. Az ingatlan birtoklásának és használatának megosztása leggyakrabban területi alapon történik, amelynek keretében a tulajdonostársak meghatározzák, hogy az ingatlan mely részének kizárólagos birtoklására és használatára melyik tulajdonostárs ellenőrzi a közös képviselőt?
Eltérően rendelkezik a két törvénykönyv: - a közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsáról - az elővásárlási jogokkal kapcsolatos szabályokról - a megszüntetési szabályok körében a megfelelő ellenérték és a legkisebb vételár bírósági meghatározását hozza be új szabályként - az új szabályok szerint a bentlakó tulajdonostárs ingatlanelhagyása vagy -használata a bírósági döntéssel kötelezően érintett tárgy. 4. Tévhitek Tévhitek alatt valós információk helytelen ismeretét értem, vagyis létező szabályok hibás értelmezésének gyakorlatát a laikus jogkereső közönség között. Ilyen példák a következők a jegyzői birtokvédelmi eljárások során: - Az eszmei hányadrész azt mutatja meg, hogy az ingatlan adottságait figyelembe véve fizikailag, természetben mekkora "részt" vásároltunk. - Az eszmei hányadrész százalékos mutatóvá alakítása során egyértelmű, hogy az ingatlan össznagyságát ismerve mekkora rész "illet minket". - Használati megállapodás megkötésével "osztott" (önálló) tulajdon jön létre. - A használati megállapodás csak az azt aláíró felekre érvényes.