Teljesen közömbös e felelősség szempontjából, hogy az öröklés törvény vagy végintézkedés alapján következik-e be. A hagyatéki tartozás általában harmadik személlyel szemben áll fenn, aki maga nem örökös.
Ha a leltárt a közjegyző maga készíti el, és a leltározással egyidejűleg a hagyatéki tárgyalást is nyomban meg lehet tartani, a közjegyző a leltárt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja. Idézés a hagyatéki tárgyalásra A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, a végrendelet kihirdetésére határnapot tűz, és arra megidézi * a túlélő házastársat, továbbá * végrendelet hiányában a törvényes örökösöket, * végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a köteles részre jogosultakat, * az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették. * Ha az örökhagyó után házastárs maradt, leszármazó hiányában az öröklésre hivatott felmenőket, illetve oldalági rokonokat is meg kell idézni, kivéve ha már a tárgyalás előtt kétséget kizáróan megállapítható a hagyatéki vagyon szerzeményi jellege. * Ha a végrendelet aggályosnak mutatkozik, vagy a törvényes örökösök a végrendelet ellenére is igényt jelentenek be a hagyatékra, az összes törvényes örököst meg kell idézni.
A kötelező ingóleltározáson kívüli esetekben csak azokat az ingóságokat kell felvenni a leltárba, amelyek felvételét az érdekeltek kérik. Amennyiben erre vonatkozóan az érdekeltek között vita van, a vitás dolgot fel kell venni a leltárba annak megjegyzésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli. Ha az örökösök hagyatéki terheket jelentenek be, az örökhagyó után maradt ingóságok értékét akkor is meg kell állapítani, ha az ingóságokat nem leltározták. Ha az ingóságokra a leltározás kötelező, a leltárban az örökhagyónak munkavállalói illetmények és más időszakos járandóságok címén fennálló, valamint egyéb követeléseit is fel kell sorolni, kivéve az örökhagyó takarékbetét címén járó követelését akkor, ha a takarékbetét elhelyezésekor - halála esetére - a betét tekintetében kedvezményezettet jelölt meg. Fel kell tüntetni az adós nevét, a követelés alapját, s ha okirat van róla, annak keltét és a lejárat idejét. A követelés értékeként az örökhagyó halála napján fennálló összegnek és eddig az időpontig számított járulékoknak az együttes összegét kell figyelembe venni.