Az említett gazdasági érdekcsoportok pedig az új költségvetési ciklusban is ácsingóztak az uniós költségvetési forrásokért. S a Fidesz persze az Európai Néppártból sem szeretne mindenáron kikerülni, hiszen a fejlett országok Magyarországon is termelő nagytőkései ebben a pártcsaládban könnyebben elérhetők. Mindehhez képest ugyan kellemetlen, de nem túl magas ár volt a Kúria Konzultatív Testületének (KT) 2019. április 10-ei közleménye: az adósoknak legalább szövegszerűen előnyös, de a gyakorlatban "minél kevesebbet jelentő, annál jobb"-jellegű kommunikációs eszköz. Ez az EU Bírósága előtti feszengő arcmentésről árulkodik, s az "én, a Kúria, mintha eddig betartottam volna, és a jövőben is betartom az EU fogyasztóvédelmi jogát" kamuüzenetet közli. Úgy tűnik, hogy a kormány és egyes felsőbírák egyet semmiképpen sem akarnak, s ehhez képest engedményt kellett tenniük, eltűrniük: tabu az olyan gyakorlat, mely tömegesen érvénytelen devizahitel-szerződéseket eredményezne, és az érvénytelenség jogkövetkezménye árfolyamkockázat nélkül az eredeti felvett forintösszegből kiinduló kamatmentes vagy kiskamatos elszámolás, az adós összteljesítéséhez képest a részletfizetés lehetőségével.
Az ilyen döntések alkotmány ellenesek. Dr. Vezekényi Ursula a Kúria tanácselnök bírója kiemeli: "Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy téves és visszautasítandó az a fogyasztóvédelmi szervezetek részéről elhangzott vád, miszerint a bíróságok a bankok oldalára álltak. A bíróságok igyekeztek és igyekeznek a jogszabályi rendelkezéseket, ideértve a vonatkozó uniós jogot is szakszerűen, legjobb tudásuk szerint értelmezni és alkalmazni. " Az ilyen nyilatkozat teljesen felesleges. Tényekkel kell, nap mint nap bizonyítani a bíróságoknak, elsősorban a Kúriának, hogy függetlenek és pártatlanok, képesek tisztességesen, a teljes nyilvánosság előtt, ésszerű határidőn belül dönteni a devizahiteles ügyekben is. Az első feladat a devizahiteles jogegységi határozatok felülvizsgálata. Az elvégzett munka ismeretében állapítható meg, hogy a "bíróságok a bankok oldalára álltak-e"? Határozottan úgy érezzük, hogy a Kúria nincs teljesen a tények birtokában, nem látja át az összefüggéseket. Hasonló a helyzet, mint évekkel ezelőtt az árfolyamrés kérdéskörében.
A követeléskezelők több esetben olyan olcsón vehették meg a bedőlt hiteleket, mely összegért akár végtörleszthettek volna az adó az uniós bíróság korábban kimondta, hogy a bankoknak jogában áll adósságban tartani ügyfeleiket, nem kötelesek nekik maguknak eladni a tartozásukat. Mit gondol, a törlesztési moratórium lejártával az addigra kiéhezett követeléskezelők milyen tempót fognak majd diktálni? Elszállt fedezet arány Az érintett devizahitel állomány mintegy 58, 4 százaléka esetében a hitelfedezeti arány meghaladja a 100 százalékot. Ez annyit jelenti, hogy az ingatlan értékesítése esetén sem biztosított a késedelmes követelés teljes körű kiegyenlítése. A jelenlegi válságos helyzetben pedig az ingatlanok értéke biztosan nem fog növekedni. Sőt… Hitelkiváltás, de hogyan? A 2019. szeptemberi MNB adatok alapján 80 ezer volt devizahiteles lehet a jövőben problémá a szám idén biztosan növekedni fog, ha csak a tavalyi hitelfelvételek fellendülésére gondolunk, és még mellétesszük a most munkájukat és egyben jövedelmüket elveszített, illetve potenciálisan elvesztők számát.
Az a deviza, amelyiknek magasabb a kamata, várhatóan leértékelődik a másikkal szemben. Ebből következik, hogy a fedezetlen kamatparitás teljesülése esetén mindegy, hogy melyik devizában veszünk fel hitelt, vagy helyezünk el betétet, amit a kamaton megnyerünk (elveszítünk), pontosan megegyezik azzal, amit az árfolyamon elveszítünk (megnyerünk). " Magyarázat (8): Két rendkívül fontos megállapítást tesz a Pénzügyi Tanszék docense: "Az a deviza, amelyiknek magasabb a kamata, várhatóan leértékelődik a másikkal szemben. A fedezetlen kamatparitás teljesülése esetén mindegy, hogy melyik devizában veszünk fel hitelt, vagy helyezünk el betétet, amit a kamaton megnyerünk, pontosan megegyezik azzal, amit az árfolyamon elveszítünk. " Sem a bankok ügyintézői, sem a reklámok, sem a szerződések kockázatfeltáró nyilatkozatai nem adtak arról ismertetést, hogy az a deviza, amelyiknek magasabb a kamata, várhatóan leértékelődik. "Fontos különbség azonban az előző összefüggéshez, a fedezett kamatparitáshoz képest, hogy az előbbi esetben a határidős ügylet megkötése rögzíti a lejáratkori átváltási árat, a fedezetlen kamatparitás a lejáratkori árfolyam várható értékét határozza meg.
Nem hallott az eltérő törlesztésű karakkterisztikáról sem… Remélhetőleg érdeklődve olvassa a könyv gazdasági tanulmányát és magáévá teszi annak tartalmát. Talán tájékoztatja felettesét, bíró kollégáit. A Kúria felelőssége Máig is érvényesek és minden eljáró bíróra kötelezőek a Kúria 6/2013 PJE alábbi megállapításai: "A szerződéses konstrukcióból származó árfolyam kockázatot az adós szempontjából kiegyenlíthette az az előny, amely az alacsonyabb kamatban és törlesztőrészletben mutatkozott, tehát mindkét fél realizálhatott számára fontos előnyöket, az aktuális gazdasági, üzleti érdekeinek megfelelően. " "A deviza alapú kölcsönszerződések megkötésekor ezeket a szerződéseket a társadalom nem ítélte el (BH2012/7/G4. ). A szerződéskötést követően bekövetkezett, a fogyasztóra hátrányos változások pedig nem eredményezhetik a szerződés jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségét. " "A 2005. január 1. után lakossági ügyféllel megkötött devizahitel nyújtására irányuló, illetve ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződéseknél pedig a Hpt.
Nem lehet arra hivatkozni, mi az előnyös az adósnakA bíróság az ítéletben hangsúlyozta, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv nem teszi lehetővé, hogy az eljáró bíróság kizárólag arra hivatkozzon, hogy a fogyasztó számára előnyös lehet a szerződés érvénytelensége. Az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis egyik szerződő fel helyzete sem lehet a szerződés jövőbeli sorsát meghatározó döntő szempont. A kérdés az, hogy a magyar jogszabályok lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását. (Vagyis kiküszöböli-e az árfolyamrés okozta károkat az MNB árfolyamán történő elszámolás. ) Erről kell a magyar bíróságnak döntenie. Amennyiben igen, a magyar szabályozás összeegyeztethető az uniós irányelvvel. Így a tisztességtelen árfolyamrés kikötése miatt nem lehet érvényteleníttetni a devizahiteles szerződéseket. Szerző: Lovas Judit Címkék: Kúria, devizahitel, árfolyamrés, árfolyamkockázat, Európai Unió Bírósága, bankok, OTP, Európai Bíróság Kapcsolódó anyagok 2022.
Forintosítás után változó kamatozás – cseberből vederbe A devizahitelesek kiszámíthatatlan helyzetének normalizálására dolgozták ki a devizahitelek forintosításáról szóló szabá kereteit és szabályait "Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről" szóló 2014. évi LXXVII. törvény határozza meg. Azokra a fogyasztóknak nyújtott deviza alapú és deviza hitelekre vonatkozik a forintosítás, amelyeket 2004. május 1-e és 2014. július 19. napja között kötöttek, és jelzálog-fedezetűek, valamint 2015. február 1-jén még nem szűntek a bankokra kirótt forintosítási kötelezettség abban az esetben is terheli a bankokat, ha 2014. december 6-án, azaz a törvény hatálybalépésekor már felmondott szerződésével kapcsolatban az adósnak még fennálló tartozása volt. Ez a hitel céljától függetlenül a lakáscélú- és a szabad-felhasználású hitelekre is vonatkozik. Azonban nem kötelező a bankokra nézve: ha a hitelfelvevő cég vagy vállalkozóha a hitel célja áruhitel, gépjármű fedezettel, fedezet nélkül/személyi kölcsön, nem fogyasztói célú (például ha vállalkozás fejlesztése volt a cél) A deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések így e törvény hatására módosultak, s a bankok alapesetben automatikusan el is végezték a forintosítázonyos feltételek teljesülése esetén viszont az adós kérhette, hogy ne forintosítsák a hitelét és az változatlan formában és kamatozással maradjon fenn.
2019. -ben mik a betonbiztos adósság megoldási módszerek? Azaz, hogyan tudsz a többféle hitelteherből kikeveredni 2019. -ben? Emlékszem, mikor először olvastam a devizahitelek mögötti banki csalásokról, előre tudtam, hogy nagy baj lesz. Egyáltalán nem értettem a magas szintű közgazdaságtanhoz, banki pénzügyekhez, könyveléshez, de éreztem a fenyegető veszélyt. Ennek hangot is adtam, írtam bőszen a cikkeket a veszélyekről, aztán csodálkoztam, hogy miért néznek hülyének mások. Igazából még senki nem érzékelt, és pláne nem is tapasztalt semmit a veszélyből, a rossz hír hozóját meg sokan nem szeretik, de ettől függetlenül sem szoktam le arról, hogy figyelmeztessek, óvjak, szemeket nyissak fel, és megmutassam a reális élethelyzetet, az azokhoz illeszkedő kivitelezhető megoldásokat. Éveken át halmozódott fel a feszültség, és mindenki fejében az volt, hogy biztosan csak ő olyan szerencsétlen lúzer, hogy ennyire keményen érinti a családi kasszáját a kiburult bili tartalma, biztosan mindenki mást kevésbé rosszul érint, hogy összeomlott a világ pénzügyi és devizahiteles rendszere… Mondanom sem kell, utólag nagyon sokan vallották be, hogy szégyellték, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek szinte egyik napról a másikra, és szégyellték azt is, hogy milyen felkészületlenül érte őket a válság mindent elsöprő ereje.
Ez volt a 2011-es döntés a végtörlesztésről, ami nemcsak a rossz helyzetben lévő devizaadósoknak tett nagyon rosszat, mert a gazdagok kimentésével ők még rosszabb helyzetbe kerültek, hanem az ország gazdaságának is. Meg lehet nézni, hogy 2011 szeptemberétől kezdve, a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésnek a bejelentését követően folyamatosan romlott az ország helyzete, megítélése, amibe beletartozott a 2011. novemberi durva leminősítés is, amikor Magyarország kikerült a befektetésre javasolt országok kategóriájából. Magyarország nem 2010-ben volt Görögországhoz hasonló helyzetben, hanem 2011–12-re sikerült oda lavírozni az országot. A 2011–12-es pénzügyi-gazdasági válság valóban majdnem olyan súlyos összeomláshoz vezetett, mint ami Görögországban bekövetkezett. Az U fordulatot követő lépések – mint ezt könyvemben részletesen megmutatom – a nehéz helyzetben lévő rétegeknek még rosszabb helyzetet okoztak, és az ország egészét belevitték egy második recesszióba, amiből nagyon lassú volt a kikecmergés.