Különleges itt a főtér, különlegesek itt a templomok, különlegesek itt az ártézi kutak, különlegesek itt a podsztyenás, fűrészelt deszkacsipkés házak, különleges itt a kultúra, különlegesek itt a tradíciók, különleges itt az étel, főként az igazi csabai kolbász és rendkívüliek itt az emberek, akik mindezt létrehozták. írtam a Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve első kötetének útraindítójában, 2013-ban. A mostani kötetünkre, mely szintén az Ami csabai múzeumi sorozat keretében jelenik meg, ez a gondolat kiváltképp igaz. A Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete című múzeumi kötet városunk egy különleges szegletét mutatja be, melyben minden szereplő maga és minden benne szereplő művész munkássága rendkívülinek mondható. A helyi alkotók mindig is, akarva akaratlanul, csendesen, vagy akár felemelt hangjukon meghatározták a város kulturális, de magát a város valóságos arculatát is. A polgári szépművészet kialakulása akárcsak Magyarországon Békéscsabán is a XIX. század közepére tehető.
2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala udvarán, az egykori istállóban az 1980-as évek elején kialakított kiállítóhely, a Mokos Terem homlokzatán helyezték el 1994-ben az emléktáblát. Sajnálatos módon 2007-ben bezárta kapuit. József-emlékkiállítás kapcsán: Nehéz korban született (), igazi kisvárosi értelmiségi (volt), aki halálosan komolyan vette hivatását. () 1950 őszén Gaburek Károly műbútorasztalos mester vezetett be a békéscsabai képzőművész körbe, amely a Munkácsy Mihály Múzeum alagsorában működött. Akkor még Mazán László volt a vezető, és csak néhány hónap múlva vette át ezt a tisztséget Mokos József. () Józsi bácsi szerette volna tudni, hogy ki kicsoda, ezért mindannyiunkkal egy próbarajzot csináltatott. Michelangelo Dávidjának fülét kellett egy az egyben szénnel megrajzolnunk, egy 30 40 cm-es gipszöntvény alapján. Ez nekem elég jól sikerült, és ezzel a próbarajzzal bekerülhettem a körbe. Józsi bácsi eligazítást tartott, aminek az volt a lényege, hogy»nincs az a marha, akit én meg ne tudnék tanítani rajzolni, csak egy egész birkanyáj türelme kell hozzá a részéről«.
A természettudományi gyűjtemény madártojás, rovartani, botanikai malakológiai (molluszka) gyűjteményi egységekből és madárpreparátumokból áll. Régészeti, honfoglalás kori, szkíta, kelta, szarmata, avar kori, bronzkori leletek az 1920-as évektől folyamatosan kerültek a múzeumba. A néprajzi anyag (bútorok, textília, kerámia, viselet, gazdasági eszközök, használati tárgyak, keretezett fényképek, hagyományok tárgyi anyaga) elsősorban a szlovákok hagyományos kultúráját reprezentálja, de a megyében élő magyarok, szerbek és románok kultúrájának emlékeit is megtalálhatjuk. A múzeum a Körös felől az 1960-as években Az 1980-ban létrejött történeti osztály főként Békéscsabáról és környékéről származó egyedi dokumentumokat, térképeket, archív fotókat, történeti és irodalomtörténeti kéziratokat és tárgyi emlékeket őriz. Az intézmény kiemelkedő értéke a festményekből és relikviákból álló Munkácsy-gyűjtemény, melynek alapját a festő özvegyének végrendelete szerint az 1930-as évek elején a gyűjteménybe került műtárgyak képezik.
20. 06:44Madártojásokat kellett felismerniük a vadászoknakMunkácsy Mihály Múzeum2022. 19. 13:31A kínai hadsereget tanulmányozták a tartalékos katonák Békéscsabán - galériával Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga. Regionális hírportálokBács-Kiskun - Baranya - Békés - Borsod-Abaúj-Zemplén - Csongrád - Dunaújváros - Fejér - Győr-Moson-Sopron - Hajdú-Bihar - Heves - Jász-Nagykun-Szolnok - Komárom-Esztergom - Nógrád - Somogy - Szabolcs-Szatmár-Bereg - Szeged - Tolna - - Veszprém - - KözéGazdasááSzolgáltatá
Egy másik, 48 fekete-fehér fotóból álló képegyüttes a Hortobágyon szolgált állandó kiállításként. Ma már mindkét kollekció a közgyűjtemény része: a kondorosi kollekciót a Munkácsy Mihály Múzeum vásárolta meg, a másikat pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az akadémikusok Gyarmati Gabriella művészettörténész vezetésével a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is nagyrabecsült mesterének alkotásait, a Munkácsy-gyűjteményt is megtekintették, majd látogatást tettek a Munkácsy Emlékházban. A kiállítás még ezen a héten, február 21-ig tekinthető meg Békéscsabán.
13 Csabai arcképek 2014 Veres [Cservenák] Gusztáv (Békéscsaba, 1853.? Békéscsaba, 1917.? ) Békéscsabai árvíz (évszám nélkül; olaj, vászon; 68, 5x145 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 53. 5707. ) Festő, szinte teljes munkásságával Békéscsabát és a békéscsabaiakat szolgálta. Érdekelték a csabai épületek, az utcák, a jellegzetes viselet. Érdekelték az események. De ami elsősorban érdekelte, azok a csabai emberek voltak. Ismerte az életkörülményeiket, a társadalmi szokásokat, a gondolkodásmódjukat. Az egyszerű embereket festve ezért tudott az időtlenség körébe vont lélekábrázoló portrékat készíteni. Veres Gusztáv reprezentatív portrémegbízásoknak is eleget tett. A Munkácsy Múzeum őrzi a tragikus sorsú békéscsabai politikus, Áchim L. András egészalakos, nagyméretű portréját. Békés vármegye elöljárói közül Jancsovics Pál alispán azóta megsemmisült portréját és Beliczey István főispán arcképét festette meg. Utóbbi Németországban, a főispán dédunokájánál található. 1 (Érdekes adalék, hogy Veres pályázott Jantyik Mátyással és a Munkácsy párizsi műtermét rendszeresen látogató orosházi Oskó Lajossal együtt a vármegyeháza dísztermébe szánt, gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost ábrázoló képmások megfestésére is.