A könyv egyes fejezetei akár önmagukban is olvashatóak, de érdemes az egész könyvet elolvasni, mert a gyermek viselkedése mögött olyan okra bukkanhatunk, amire nem is gondoltunk. A témák között megtalálható például a szobatisztaság, csúnya beszéd, harag és agresszió, a testvérféltékenység, a hazudozás, csalás, lopás, házi feladat, lefekvés problémája. A traumák között a kistestvér születése, szülők válása, természeti katasztrófák, betegségek, iskolai stressz, fóbiák és szorongások, szülők haragja. Csecsemőkortól egészen kiskamasz korig használhatóak a gyógyító és kapcsolódó játékok. A könyv megtalálható az alábbi könyvtárakban: Felnőtt kölcsönző, Pedagógiai Szakkönyvtár >>> Léder László Csendes apa-forradalom: 8 mítosz az apaságról és a felszabadító valóság Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2019. 167 p. ISBN 978-963-414-532-5 Léder László pszichológus, az Apa Akadémia megalapítója, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szakértő munkatársa. Rendszeresen publikál és előadásokat tart, 2018-ban az apákért végzett tevékenységéért Pro Familiis díjban részesült.
A Bíróság abban az ítéletben megállapította, hogy "a munkavállaló nem tartozik a 92/85 irányelv 8. cikkének hatálya alá olyan anyaként, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket, akkor sem, ha e gyermeket a szülést követően szoptathatja vagy ténylegesen szoptatja"(36). Mindenekelőtt ezért úgy tűnik, hogy a 92/85 irányelv alapján a szülési szabadság ahhoz a célhoz kapcsolódik, hogy meg kell védeni "a gyermek anyjának egészség[ét] a terhességéből következő sajátosan sérülékeny helyzetben", és hogy bár a Bíróság megállapította, hogy a szülési szabadság a nő és gyermeke közötti különleges kapcsolat védelmére is irányul, az "csak »a terhességet és a szülést« követő időszakra vonatkozik"(37). 67. Összefoglalva, tehát a Hofmann ítéletet kétszeresen is pontosítani kell. Egyrészt a Hofmann ítéletben említett két körülmény nem értelmezhető két független "kritériumként", azok inkább ugyanazon érem két oldalát mutatják. A nő és gyermeke közötti különleges kapcsolat – önmagában és a nők biológiai állapotához kapcsolódó objektív szükségletektől függetlenül – nem indokolhatja a jogszabályban előírt szülési szabadságot kiegészítő meghosszabbított szabadságot.
L 180., 1. o. ) 8. cikkét, amely szintén legalább 14 hetes időtartamot irányoz elő. 22 Ahogyan azt megjegyeztem az Instituto Nacional de la Seguridad Social (Anyáknak járó nyugdíj‑kiegészítés) ügyre vonatkozó indítványomban (C‑450/18, EU:C:2019:696, 37. és 38. pont) különösen a következőkre tekintettel: 1988. október 25‑i Bizottság kontra Franciaország ítélet (312/86, EU:C:1988:485, 14. pont); 2001. november 29‑i Griesmar ítélet (C‑366/99, EU:C:2001:648, 56. pont); 2009. március 26‑i Bizottság kontra Görögország ítélet (C‑559/07, nem tették közzé, EU:C:2009:198, 69. pont); 2015. július 16‑i Maïstrellis ítélet (C‑222/14, EU:C:2015:473, 47. pont). 23 2010. szeptember 30‑i Roca Álvarez ítélet (C‑104/09, EU:C:2010:561, 24. pont). 24 2002. március 19‑i Lommers ítélet (C‑476/99, EU:C:2002:183, 30. pont). 25 A 96/34 irányelvhez csatolt, a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 7. általános szempontja. 26 A 96/34 irányelvhez csatolt, a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás 8. általános szempontja.