Sün Balázs Mese
Fújhat a szél szakadatlan, Melenget a moha paplan, Jó puha a földi fészek, Aludjatok kistüskések.
- Szöveg
- Sün balázs mise en œuvre
- Sün balázs mes amis
- Szövege
- Pancsoló: Csukás István: Sün Balázs
- Sün balázs mise à jour
- Sün balázs mise en place
Szöveg
47 A molnár tyúkja Folyóparton fűzfák alatt ring az ár, folyóparton van egy malom, malomban él a molnár. Malom mögött kis udvaron – nézze meg, ki arra jár – malom mögött molnár tyúkja kapirgál. Kár, kár, kár, Hová lett a molnár tyúkja? Molnár tyúkja elveszett. Kifordult a gyalogútra lisztes molnár, hogy megtudja: kicsi tyúkja merre ment? Egy, begy, begy, lisztes molnár Malom mellett él a varga, kip-kop, kalapál, cipőt, csizmát mind megvarrja, fürge keze meg nem áll. Megy a molnár, kérdi vargát: – Molnár tyúkja merre jár? Hogyha tudja, mondja, mondja Nagy, nagy, nagy a kár! mondja, mondja, 48 Varga mellett él a szabó, csitt-csatt, az olló vágja-nyírja a szép ruhát, s vasalja a vasaló. megy a varga, kérdik szabót, hogyha tudja, mondja, mondja: Lisztes molnár kendermagos, Szabó mellett él a kovács, cseng-bong az üllő, patkót hajlít a kalapács, s a kovácson bőrkötő. megy a szabó: – Ugyebár, ha már erre járunk, mondja kovács koma, hogyha tudja: Kár, kár Faluvégen élt a kovács, tudja jól, ki arra jár, s a kovácsnak tőszomszédja 49 Szólt a kovács: – Nincs más hátra, menjünk vissza a szomszédba, molnárasszony hátha tudja, Molnárasszony tűzhely mellett szép kötőben álldogál.
Sün balázs mise en œuvre
Bicsérden a bicsérdisták ránk olvasták a bűnlistát. Mecsekszakállra mekegve, kecskepatákon mentünk be, sem aranyért, sem bagóért nem találtunk egy jó borbélyt. Orfűn fű nőtt az orrunkból, kaszát fentek irgalomból. Sósvertikén vertikális cincsatorna, mennykanális, lüktető, nagy isten-erek kint házfalán függenek. Ásványrárón a föld alatt nyihogtak az ásványlovak, – szemük éjjel fölparázslik – egy sem pókos, egy sem sántít! 30Gigén elkérték gigánkat, s rajt egy búsat trombitáltak, aki hallotta gigánkat, szeme lassan könnybelábadt. Kömlőn tömlőbe, Süttőn sütőbe, Ölbőn bő ölbe, Kámon kámzsába, Bödén bödönbe, Zsibriken ibrikbe, Pátrohán potrohába, Penyigén zöldültünk vén venyigén. Bőrsárkányon szappannal mosdik a szárnyas, körmös hal, míg az apja kövéren szunyókál a főtéren, s rámordul: "Még ezer év, s igen híres lesz a név! " Etesen etessél, Pátyon pátyoljál, Imolán szeressél. Sárfimizdón mocsár hömpölyög, várj rám éjjel-nappal: megjövök, gerincem csontfokán hold lépked, meótiszi tánchoz fejéked.
Sün balázs mes amis
Mindig készült sétálni, tán vőlegényt találni, a haját kisütötte, a száját kiföstötte. Tükör előtt illegett nap-nap után eleget, mikor végre elindult, az ég éppen beborult. Ahogy sétált kevélyen, szemébe nézett mélyen, suszterinas, péklegény, – az fiatal, ez meg vén! Aztán jött egy katona, puskája volt, meg lova, ránézett a kócbaba, s elment vele moziba. 15 Korholó Bánom is én, ezentúl lehetsz tőlem házinyúl! Rács nő köréd derótból, ha nem értesz a szóból! Eheted majd a torzsát, kenyérből csak a morzsát, morzsából is a régit, régiből is a végit. Bundád nő majd, bozontos, s szürke, barna, nem fontos, füled hossza mérsékelt: eléri a félmétert! Mekegsz majd, vagy makogsz majd, megmondja, ki tapasztalt, nem tudom, de nem vitás: nem lesz benne ragozás. S hogyha dalolsz, dalodtól kutya, macska eliszkol, elbujdosik a szamár, a nagyhírű daltanár. S ha nyílik az iskola, tudom, járnál már oda, fésülnéd az irhádat, firkálnád az irkádat! De nem lehet, hisz egy nyúl minek tanul latinul, görögül meg magyarul, akkor se lesz más, csak nyúl!
Szövege
Pancsoló: Csukás István: Sün Balázs
Gondold meg hát, még lehet, még nem nőtt ki a füled, nyúl leszel, vagy kisgyerek, s a tejbegrízt megeszed! 16 Jaj, de szörnyű bánat bánt Jaj, de szörnyű bánat bánt: bezárták az iskolát! Túlélem-e, nem tudom, lakat lóg az ablakon. Jaj, de szörnyű bú kínoz! Nap süt, aztán zápor mos, játszom, alszom s ez alatt szegény szívem megszakad! Ha őszig még elélek, amit nagyon remélek, nem szenvedek én tovább: kinyitom az iskolát! 17 Cseremisz kettős ének Hajnallik – killanjah eljöttünk – knüttöjle messzebbről – lőrbbesszem mint a fény a földre. Csillagnak – kangallics tékozló – ólzokét fiai – iaif tudjuk a lány nevét. Mordvin dal Kling-klang, szól a sütőtepsi, kling, mondja a féltepsi. Reccs-reccs, szól a pad deszkája, reccs, mondja a féllába. 20 Dalocska Csengő szól: gingalló, röppenj már, pillangó! Pillangó messze jár, volt-nincs nyár, vége már! Züm, züm, züm, zúg a szél, táncol a falevél, züm, züm, züm, zúg a szél, reggelre itt a tél! A nyekeregdi kerékgyártó A nyekeregdi kerékgyártó bánatosan tekereg, Nyekeregden minden kerék éktelenül nyekereg.
Sün balázs mise à jour
Ukkon egy mukkot, Kosdon egy kost, Küngösön egy inget, Epölön kölest, Látrányon kátrányt, Upponyon puttonyt, Méhkeréken lépesmézet, Apcon, Pencen szövőszéket. A horizonton gurul Görömböly, álmod pinceajtóján dörömbölj! 31 Kiolvasó Három, meleg volt a nyáron. Kilenc, most nagyot füllentsz. Tíz, Tiszavíz! Tiszavíz! 35 Ima a bölcsőhely nevéért Szeretetfalva szeret-e, két karjába temet-e, világvégi magányában sóhajt Gyergyóremete. Lábujjhegyen jár a reggel, elindul, mint ezer éve, lesegeti álmos szemmel Ecel, Uzon és Lovéte. Kivétel a fürge Kelnek, mert ott mindig korán kelnek. Zábrány, Zaránd, Öthalom, ottan nincsen nyugalom, dohog Déva, Fogaras: Pipirigen kukorékol a kakas! Magyarzsombor, Szászlekence begyújtva már a kemence, Piskolton is pislákol, hogy mindenki harákol, dől a füst, fuldoklik Orlát, fogja mindenki az orrát, Billéden is billeget, bekormozza az eget. Végre azért megvirrad, fényben nyújtózik Arad, Keresztényszigeten kelve, harangszóval, énekelve, úgy dicsérik az Urat. Szásztyúkoson tyúk fő, szaglászik is Csermő, tésztát dagaszt Alkenyér, délre kisül a kenyér.
Sün balázs mise en place
Erdély fölött sötétedik, a csillag is késlekedik, gyúlj ki csillag sötét egen, fohászkodik Magyarigen. 39 Erdőszélen, erdőszéli tölgy tövében volt egy ház. Abban lakott hét süntestvér: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün Demeter, Sün Tihamér, s a legkisebb: Sün Balázs. Hogyha jól be- vacsoráztak, szűk lett nékik az a ház, s előfordult ilyenkor, hogy kívül rekedt Furakodott, nyomakodott, morgott, perelt dühöngve, semmit se ért, mit tehetett, lefeküdt a küszöbre. 40 Telt az idő, múlt az idő, éjre éj és napra nap. Egyre többször fordult elő, hogy a házból a legkisebb kimaradt. "Ebből elég! Torkig vagyok! – kiáltott fel Sün Balázs. – Sokan vagyunk, s kicsi nékünk ez a ház! " "Éppen ezért én elmegyek. Szerbusz néktek hat testvér: Demeter és Tihamér! " Miután így elbúcsúzott, fogta magát, elindult, lába nyomán porzott a vén gyalogút. 41 Így baktatott, így poroszkált, szomszéd tölgyig meg sem állt. Ottan aztán sürgött-forgott, árkot ásott, falat emelt, tetőt ácsolt, ajtót szegelt, és mire a nap leszállt, épített egy kalyibát.
Tudja jól azt kutya, macska, s bölcsőben a kisgyerek: ki az oka, hogy a kerék Nyekeregden nyekereg! Épp ezért a kerékgyártó már csak éjjel tekereg. Hiába, mert a sok kerék álmában is nyekereg! Földhöz vágja a sipkáját s így kiált föl: mit tegyek? Elfogyott a kocsikenőcs, pedig vettem eleget! 21 A Nagy Ho-ho-ho-horgász dala Ha itt a nyár, ha itt a nyár, a szív a víznek szalutál! Vígan lép, mint egy tornász, a Nagy Ho-ho-ho-horgász! Puhányok, hej városlakók, ti tejeskávét kortyolók, halat eszik, nem kolbászt Van itt csali, van itt horog, az eszem pedig jól forog! Cselt cselre szépen sorjáz 22 Őszi tücsök hegedül Őszi tücsök hegedül, cirr-cirr, száll a réten át. Őszi tücsök egyedül hegedül keresne meleg szobát. Hűvösek a reggelek, deret szór az ég. Vadlúd, gólya messze ment. Nem szól a kelep rég. Viráglakó tündérek, nem táncolnak már. Patakra se hajolnak, holdfényben sem dalolnak, elrepült a nyár! Gombához dönti hátát, hegedülget a tücsök. Ingyen nóta ez, bár szép, nem lesz belőle ebéd! Korgó gyomra így pörölt.
- Korcsmáros György - Prózai tagozat - Kecskeméti Nemzeti Színház
- Peugeot boxer alkatrész teljes film
- Rézszulfát lemosó permetezés
- Eladó utánfutó szolnok megye 2
- Pancsoló: Csukás István: Sün Balázs
- Sün balázs verses mese
- Edith Müller-Rieckmann: A koraszülött gyerekek
- Audi q7 7 személyes eladó ingatlanok
- 1 napos bécsi utak
Jó volt, míg búza közt, ugrándozott a tücsök, csúfolta az egeret, meg a sánta verebet, jó volt, míg a nap sütött. Szól a tücsök-hegedü, hegedül, 23 A barát és a szamár Történt egyszer a nyáron, barát ült a szamáron, csuha volt a baráton, átugrottak az árkon. Illetve csak a barát ugrotta az árkot át, a szamár a parton állt, földbe szúrva a patát. A barát az árkon túl nagy dühében majd megful, diheg-dohog, és dúl-fúl, de mit ér, ha latinul. Mert a szamár, ugyebár, többek közt azért szamár, iskolába sose jár, latinul szidni őt kár! Belátta ezt a barát, visszament az árkon át, vállra vette szamarát, úgy mentek a sáron át. Barát hátán a szamár, barát alatt a nagy sár, sárban ült egy béka-pár, s szájukban pipaszár. 24 Látod – szólt az öregebb –, milyenek az emberek! A fiatal rábrekeg: – Ez a világ így kerek! Hallotta ezt a barát, megátkozta szamarát: "Uramisten tégy csodát, szamár legyen a barát! " A varázslat meg is lőn, és egészen hihetőn: barátfül a szamárfőn, szamárfül a barátfőn. Úgy kocogtak már tovább, szamár fönt, lent a barát, földhöz verve a patát, hátán vitte szamarát.