A háztartást inkább társadalmi számbavételi és makrogazdasági alapegységnek tekintő posztmodern életforma megmutatkozik az ingázás intézményében és az alvóvárosok létrejöttében is. A háztartás intézménye valójában a fiziológiai, reprodukciós és regenerációs tevékenységek színterévé redukálódott; közösségszervező és létbiztosító, személyiségfejlesztő funkciója csak a rurális térségekben maradt meg. 15 Az archaikus értelmezésű "homo oeconomicus" DAHRENDORF-nál [1985] "homo sociologicus" elnevezéssel jelenik meg. 98. oldal A háztartások funkcióvesztésének egyes megnyilvánulási formáit az alábbiakban foglalom össze: – A háztartás szerkezetének beszűkülése A kétkeresős családmodell elterjedése miatt a klasszikus, kvázi önálló munkakörben végzett háztartási létfenntartó tevékenységek egyre inkább eltűnnek. A fejlett országokban ezzel párhuzamos történelmi evidenciaként, de egyben a jelenlegi háztartásszervezési problémákat okozó fejlődési folyamatként említhető meg a nők emancipációja és a születések számának egyre erőteljesebb csökkenése, a társadalmi korfák "lombozatának" megnövekedése.
Ennek értelmében "…a kollektív lakóegység a létesítmények elkülönített és független csoportja, amelyet egyének vagy több háztartás lakóhelyének szántak, és amelyek a népszámlálás időpontjában legalább egy személy állandó lakóhelyéül szolgál. Ide tartoznak a szállodák, panziók és egyéb vendégfogadók, intézetek és a táborok" (ENSZ, 1998, 56. Az ajánlás meghatározza az intézeti háztartás fogalmát is: "Az intézeti háztartás olyan személyeket foglal magában, akiknek szállás- és életkörülményeit egy intézet biztosítja. Intézeten olyan jogi személyt kell érteni, amelynek célja, hogy személyeknek egy csoportjának állandó lakóhelyet és intézményesített gondoskodást nyújtson" (ENSZ, 1998, 42. Az intézeti háztartás magyarországi definíciója tehát a következő: "Az intézeti háztartás azoknak a személyeknek a csoportja, akik az előzőekben meghatározott intézetek (pl. a csecsemő- és gyerekotthonok, a kollégiumok, a munkásszállások, a szociális otthonok, a szállodák, a vállalatok, intézmények tulajdonában, kezelésében lévő üdülők, otthonházak, kórházak) valamelyikében élnek, és az intézeti szolgáltatásokat (közösségi elhelyezést vagy elhelyezést és ellátást) igénybe veszik" (KSH, 2001.