Peithó: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, a hízelkedő rábeszélés istennője. Aphrodité társnője és segítője volt, tekintettel Peithó feladatkörére, amelynek óriási jelentősége van a szerelemben. Kegyeire istenek és emberek egyaránt pályá GERGELY: GÖRÖG-RÓMAI MYTHOLOGIAPenia: Valószínűleg Nüx leánya, a szegénység istennője. Penia, mint a megtestesült szegénység koldusgúnyába öltözve járta az emberek világát, de az olümposzi lakomákon is részt vett néha és ilyenkor kéregetve járt a lakmározó istenek asztala körül. Fő ellenfele a vak Plutosz rszé: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, Héliosz első felesége. Héliosznak négy gyermeket szült: Aiétészt, a kolkhiszi királyt, Perszészt, a tauroszi királyt, Kirkét, az Aiaia szigetén élő varázslónőt és Pasziphaét, Minósz király feleségét.
Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Démétér · Többet látni »DionüszoszDionüszosz'' szobra a Louvreban'' Piero di Cosimo: Bacchus felfedezi a mézet C. Albacini, 18. század). Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος) a római mitológiában Bacchus vagy Liber, (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Dionüszosz · Többet látni »Görög mitológiaZeusz mellszobra, (Sala Rotonda, Museo Pio-Clementino, Vatikán) Paióniosz Niké szobra. A fennmaradt felirat szerint a messzénéiek és a naupaktosziak ajánlották Zeusznak i. 425-ben, a péloponnészoszi háborúban a spártaiak feletti győzelmük hadizsákmányának a tizedéből A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Görög mitológia · Többet látni »Görög nyelvA görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Görög nyelv · Többet látni »HadészHadész'' Kerberosszal az oldalán'' Hadész (legkorábbi ismert alakban Aidész, görögül ᾍδης vagy Ἅιδης, "láthatatlan") az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel! Kapcsolódó cikkek: Görögország látnivalói - Akropolisz Görögország látnivalói - Meteorák Görögország látnivalói - Delphoi Görögország | Utazás, időjárás, látnivalók A 10 legszebb görög sziget, amit látnod kell
században alkotó rhétor hagyományozta ránk Deipnosophistae (Lakomázó bölcsek) című művében. A történet szerint egy szürakuszai melletti tanyán két gyönyörű lánytestvér épp azon vitatkozott, hogy melyikük feneke a formásabb, mikor egy vándor haladt el a birtokuk melletti úton. A lányok kaptak is az alkalmon és döntőbírónak kérték fel, ő pedig döntött: az idősebb lánytestvér fenekét ítélte szebbnek, sőt ez a fenék annyira megbabonázta, hogy teljesen bele is habarodott a lányba. Hazaérve otthon is csak a két szépfenekű nővérről áradozott, így öccsének se kellett több, ő is elment megnézni a nővéreket, és természetesen ő a fiatalabbikba szeretett bele. E történet szerint a fiúk igazából egy nagyon gazdag családból származtak, s miután megismerték a két szépfenekűt, elutasították gazdag apjuk minden jelöltjét és csak a testvérpárt kívánták feleségül. Apjuk engedett a fiúknak, feleségül vehették őket: a két tehetős fiú állítólag ezen szerencséjük alkalmából emeltetett templomot a Szépfenekű Aphroditénak és honosította meg a kultuszát Szürakuszaiban.
Description English: A tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon (görögül: δωδεκα, dodeka, tizenkettő + θεον, theon, isten) az ókori görög mitológiában a panteon legfőbb isteneinek csoportja, akik az Olümposz hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizennyolc különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.
Nagylelkűsége táplálja az embereket. Artemisz a vadászat istennője, az állatok, a vadon és a fiatal lányok patrónusa. Apollón a jövendölés, a fény, a zene, a gyógyítás? a betegség és az orvoslás? valamint az íjászat istene. De a tűz istene is. Athéné a bölcsesség istennője, az erő, a kézművesség (különösen szövés, fazekasság és ácsmesterség), a belső szépség, műveltség és a harc megtestesítője. Héphaisztosz a tűz istene, a szakszerűség, a művészi kidolgozás és fegyverművesség megszemélyesítője az istenek kovácsmestere. Arész a háború és a vérontás istene. Aphrodité a szerelem, a szexualitás a szépség és a vonzerő istennője. Hermész az útmutatás, a jóslás, a vigasz és az újászületés, az utazás, a pásztorkodás istene, a tolvajok patrónusa és az istenek hírnöke. Hesztia az otthon, a család és a szív istennője. Dionüszosz a legifjabb olümposzi, a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene. A tizenkét olümposzi isten karában Hesztia helyét foglalta el. Néhány tudós szerint nem illik a klasszikus olümposzi istenek közé, mert anyja halandó volt.
családfők népgyűlés csak a patríciusoké; jelentős befolyása nincs diktátor végveszély esetén választották; fél évre; teljhatalom TK: 109. o. Az ókori Róma a köztársaság /sárga/ és a császárság idején Ókori Róma központja FORUM ROMANUM Róma városfalának romjai a királyság korából Róma egykori belvárosa, a Forum Forum Romanum Mikor alapították Rómát? RÖPDOLGOZAT 1pont Nevezzen meg 3 népcsoportot Róma ókori lakói közül! 2 pont Nevezze meg a királyság korának 4 társadalmi csoportját! 2 pont Mi a Cloaca Maxima? Kik a magisztrátusok? Mi a kollegialitás? A köztársaság kora mettől meddig tartott? Mikor lett vége a királyság korának? 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont A plebejusok polgárjogi küzdelme A köztársaság kori Rómát a patríciusok irányították ők viselhettek hivatalokat ők voltak a szenátus tagjai kezdetben nekik volt csak népgyűlésük A köztársaság megszilárdulása után Róma hódító háborúkba kezd (Kr. )- mindenkinek hasznot hoz (patríciusoknak többet), de ezek a plebejusokat megterhelték: katonáskodás (nehézfegyverzetű gyalogság fő fegyvernem) katonák ellátása Plebejusok politikai jogaik nincsenek a háborúk megterhelik őket elszegényedés (nem tudják munkájukat végezni); adósrabszolgaságba süllyedés küzdenek ez ellen meggazdagodás (iparosok, kereskedők)- részt akarnak a politikai hatalomból szervezkedtek: létrehozták saját népgyűléseiket (területi alapon) hivatalokat próbáltak szerezni Plebejusok harca a hivatalokért, politikai jogokért sosem került sor polg.
Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, tengeristen. Új felhasználó vagyokMikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra őrületet bocsátott a királyra, s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni kezdett haragvó apja elől. Athamasz üldözni kezdte a szerencsétleneket, mire azok egy szirt tetejéről a tengerbe vetették magukat. A Dionüszosz neveléséért hálás Zeusz kérésére Poszeidón Inót Leukothea néven tengeristennővé, Melikertészt pedig Palaimón néven tengeristenné változtatta. Palaimón a tengeren utazókat, a hajósokat oltalmazó isten lett, aki delfinháton járta a tengert és segített a bajbajutottakon. Görög mitológia - PPalikoszok: Héphaisztosz és Aitné fiai, pusztító funkciókat betöltő istenek, akik a föld elemi feladatai mellett az üldözöttek védőistenei voltak, az esküszegőket megbüntették, de az ártatlanokat pártfogolták. Pallasz: Kriosz és Eurübia fia, Asztraiosz és Perszész testvére.
Aphroditus vagy Aphroditos (görögül: Ἀφρόδιτος, Aphróditos, [apʰróditos]) egy férfi Aphrodité volt, aki a Ciprus szigetén fekvő Amathuszból származott, és Athénban ünnepelték. Aphroditust úgy ábrázolták, mint akinek női alakja és ruházata volt, mint Aphroditéé, de emellett fallosz is volt, tehát férfinév. Aphrodité meghalt? Halhatatlanság: Aphrodité halhatatlan, mivel nem halhat meg természetes okok vagy olyan fegyverek miatt, amelyek könnyen megölhetnek egy halandót. Valószínűleg csak más istenek, isteni fegyverek vagy más halhatatlanok tudnak ártani neki. Amokinézis: Aphrodité természetesen vonzza mind a férfiakat, mind a nőket jelenlétével és/vagy akaratával. Ki volt a legféltékenyebb görög isten? A rómaiak a saját Junójukkal azonosították. Hérát az egész görög világban imádták, és fontos szerepet játszott a görög irodalomban, leggyakrabban Zeusz féltékeny és dühös feleségeként szerepelt, és bosszúálló gyűlölettel üldözte az általa szeretett hősnőket. Ki a legszebb görög isten? Hestia a görög mitológiában Hestiát az egyik legkedvesebb és legkönyörületesebb istennek tartották az összes isten között.
Az archaikus korban úgy képzelték, hogy az isteni akarat határozza meg azt, hogy kinek milyen lesz a sorsa, de a Végzet ellen ők sem tehettek sokat. A görög emberek szent ligetekben, templomban tartott istentiszteletei imákból, áldozatokból és jóslatkérésből álltak. Az imákkal hálát adtak, engeszteltek, segítségért fohászkodtak. Az áldozatoknak is ugyanez volt a céljuk. Két fajtája a vértelen (növények), a véres (állatok levágása) áldozat. Az erre szánt ételeket persze az emberek fogyasztják el, mert az isteneknek felajánlott áldozati tárgyak isteni erőt kapnak s így ez az emberre száll. Az isteni akarat kifürkészését minden vállalkozás előtt fontosnak tartották. A papok jósoltak a szent tölgyfa susogásából, a madarak turbékolásából. Az ókorban a delphoi jósda örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Delphoit csodálatos fekvése és Apollón isten akarata tette híressé. Állítólag a jósda jelmondata - ismerd meg önmagad - volt. A jóslatkérők, egyének és városok küldöttei, vallási, politikai és magánügyekben is kikérték Püthia, a jósnő véleményét.