Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként *, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása, megtestesülése. A magyar ifjúságkutatási elemzések tapasztalatai megegyeznek az Európában mért fő tendenciákkal. Az ifjúsági korosztályok változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok egyre később válnak teljesen önállóvá életük során. Mindez tükröződik az ifjúság életérzésében: a lét bizonytalanná válásában, a jelenlegi döntéshozó rendszerekbe vetett bizalom elvesztésében, a közéletben vagy az ifjúsági szervezetekben való hagyományos részvételi formák iránt érzett elégedetlenségben.
Magyarországon 1000 lakosra 9, 9 élveszületés jut (2006). Hazánk az unió alacsony termékenységi rátájú országai közé tartozik 1, 31-es értékével [a legalacsonyabb fertilitási ráta Lengyelországban (1, 24), a legmagasabb Franciaországban (1, 94) található]. A népesség szinten tartásához 2, 1-es érték lenne szükséges. Az alacsony ráta elsődleges okai az életciklusok változásában keresendők: a későbbi házasságkötésben és gyermekvállalásban. A házasságkötések számában és arányában 2001 óta lényegében stagnálás tapasztalható. A fiatalok egyre később kerülnek "felnőtt" státusba: egyre később házasodnak, vállalnak gyereket, fejezik be tanulmányaikat és lépnek ki a munkaerőpiacra. Az 1000 lakosra jutó házasságkötések száma 4, 4 (EU25 átlaga 4, 8), a válásoké 2, 5 (EU25 átlaga 2, 1). 2005-ben a 20 év alatti férfiak esetében 1000 megfelelő korú házasra 16, 6 válás jutott. A nők esetében ez a szám 20, 1 volt. A válások kismértékű csökkenést és stagnálást mutatnak az utóbbi évtizedben, ami azonban az alacsony házasodási kedvvel is összefügg.
A válaszok sorrendjében a második az érdekképviselet lehetősége (14%), a harmadik az iskolai indíttatás (diáktársak, tanárok befolyása: 10%) és 7%-os említési arányt ér el a fontos ügyek felvállalása és az, hogy valami jót tehet a közösségért. A tagsági viszonyrendszerben nem lévő többség elsősorban az érdektelenséget, valamint az idő hiányát jelöli meg távolmaradási okként (36%). A 14-29 éves generáció 29%-a végez tágan értelmezett önkéntes munkát. 2. 9. Földrajzi mobilitás, migráció A bevándorlók száma 2005-ben 25 582 fő volt, ennek 44%-a tartozott a 15-29 éves korosztályba. A 9870 állampolgárságot kapott személy 23, 5%-a tartozott a 15-29 évesek közé. A végleges letelepedési szándékkal érkezők körében a 14 éven aluliak aránya nem érte el a 20%-ot. A bevándorlók legnagyobb csoportját a határon túlról érkező magyarok jelentik, körükben az átlagosnál alacsonyabb a gyerekes családok aránya. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok között a 29 éven aluli fiatalok aránya 34%, a nemek aránya kiegyenlített.