2016-tól jelentős egyszerűsítésen megy keresztül az üzleti év eredményein alapuló mérleg elkészítése a könyvelő irodákban. Egy mérlegsor, név szerint a mérleg szerinti eredmény teljesen kivezetésre kerül, megszűnik. A változás azonban csak a 2016-os üzleti évet érinti először. Hogyan zajlik még a könyvelés a 2015-ös üzleti év zárásánál? A gazdasági évre vonatkozó bevételek és ráfordítások különbségeként adódik a tárgyévi társasági adóalap, amit a könyvelő korrigál az adóalap módosító tételek figyelembe vételével. A tárgyévi adózás előtti eredményből a számított adót levonva adódik az adózás utáni eredmény. Az adózás utáni eredményből a társaság még dönthet osztalék kifizetéséről, így alakul ki a mérleg szerinti eredmény, az, amit a mérlegképes könyvelő vagy adótanácsadó hitelesít a vállalkozás eredményességeként. Végül a mérleg szerinti eredmény jellemző esetben bekerül az eredménytartalékba, amit – annak pozitív volta esetén – fel lehet használni a következő években osztalékfizetésre.
Mostantól kezdve a könyvelő iroda csak úgy, és csak annyi osztalék kifizetését tudja előkészíteni, amennyit a vállalkozás összesített eredményessége lehetővé tesz, egyesítve az előző évek és a tárgyév számait.
A kifizetendő osztalék pénzügyi rendezése történhet-e a vevőköveteléssel vább a teljes cikkhez A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem? Tovább a teljes cikkhez Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vább a teljes cikkhez Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft. -től az eva alatt felvett osztalék összege? Tovább a teljes cikkhez Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattóvább a teljes cikkhez
Melyik eredménykategóriát kapjuk, ha valamennyi bevételt, költséget, ráfordítást lezártunk és beírtunk az eredménykimutatásba? Üzemi! – szokták rávágni az órán. Nem! Nem! Mondom, hogy minden bevételt, költséget, ráfordítást lezártunk! Ja, akkor az Adózás előtti eredmény. Úgy van! Okos! Megjegyzem: nem csak az eredménykimutatásban kapjuk meg az adózás előtti eredményt, hanem a 493 egyenlege is ezt mutatja. Ott van a K=+ oldalon minden bevétel, hozam, a T=- oldalon pedig minden ráfordítás. Bevétel-ráfordítás egyenlege= adózás előtti eredmény Az adózás előtti eredményből társasági adót kell fizetnünk. Először kiszámoljuk: Adózás előtti eredmény +adóalap növelő tételek -adóalap csökkentő tételek =adóalap x társasági adó kulcs (legyen 18%) =FIZETENDŐ TÁRSASÁGI ADÓ Beírjuk az eredménykimutatás Fizetendő társasági adó sorába, majd lekönyveljük. a) Társasági adó előírása Az adók a vállalkozások legnagyobb ráfordításai közé tartoznak (R+=T). E pillanatban még nem fizettük be, ezért társasági adó tartozásként is ki kell mutatnunk (F+=K) T891 Társasági adó ráfordítás K461 Társasági adó kötelezettség b) Zárása Korábban már minden 8-ast lezártunk, most keletkezett egy.
Ebből még nem következik az, hogy az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, mert része a nyitás után ide átvezetett előző évi adózott eredmény is. [Az Szt. 39. §-ának (3a) bekezdése szerint még más tényezők is figyelembe vehetők a szabad eredménytartalék összegének meghatározásakor! ]Az Szt. 153. §-a (1) bekezdésében a 2015. évi módosítás előtt is, és után is a letétbe helyezendő dokumentumok között az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat szerepel. Ennek a letétbe helyezési kötelezettségnek a társaság azzal tesz eleget, ha a legfőbb szerv a tárgyévi adózott eredmény felhasználásáról külön határozatot hoz a beszámoló elfogadásakor. A tárgyévi tevékenységről szól az elfogadott beszámoló, így a tárgyévi adózott eredmény felhasználásáról kell a legfőbb szerv által hozott határozatnak szólnia. A tárgyévi adózott eredmény felhasználható osztalékfizetésre is (bár az osztalékfizetés könyvelése […] Érdekelheti ez is Társaságunk taggyűlése osztalék kifizetéséről döntött a külföldi cégtulajdonos... A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről?
Ha igen,... Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként... Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó... Figyelmébe ajánljuk Ha egy társaságnak adótartozása van, tiltja-e bármilyen jogszabály osztalék kifizetését a tulajdonosoknak? Vagy előbb az adótartozást kell rendezni, és csak utána lehet osztalévább a teljes cikkhez A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, vább a teljes cikkhez Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a mávább a teljes cikkhez Euróban könyvelünk EKB-árfolyammal. Euróban utaljuk az eurós számlánkról a német magánszemély tulajdonos osztalékát. A levont 15% szja-t milyen árfolyammal kell bevallani/megfizetni? Tovább a teljes cikkhez Társaságunk taggyűlése osztalék kifizetéséről döntött a külföldi cégtulajdonos részére.
Korábban tanultuk, hogy a 492 Zárómérleg számlával szemben. Egy vállalkozásnak azonban vannak költségei, ráfordításai és bevételei is. Ezeket is le kell zárnunk valahogy az év végén. A Zárómérlegszámlával szemben nem tehetjük, hiszen mint ahogy a neve is mutatja, az csak a mérlegszámlák zárására szolgál. Az eredményszámlák (5. költségek, 8. ráfordítások és 9. bevételek) év végi zárása a 493 Adózott eredmény elszámolási számlával szemben történik. A 493 Adózott eredmény elszámolási számla technikai számla, de felfoghatjuk forrásként is (sőt így még egyszerűbb is az értelmezése). Ha forrásként értelmezzük, akkor a K oldalon nő, vagyis minden bevétel (hozam) jellegű tétel ide fog kerülni, ezzel növelve a vállalkozás eredményét. A költségek, ráfordítások pedig a T= – oldalra kerülnek, ezzel csökkentve az eredményt. Nézzük sorjában a lezárandó eredményszámlákat 493 Adózott eredmény elszámolási számla, és az Adózott eredmény levezetése Eredménykimutatás 1) 9. Bevételek Milyen egyenlegük van év végén?
Ez azért van, mert sok tankönyvben találkozhatsz egy még bonyolultabb változattal is. Vannak akik még egy számlát közbeiktatnak, így 3 lépés lesz a költségnemek zárása. Én nem fogom használni. 4) 582 SEEAÉ A SEEAÉ egyenlege mindig K!!! Ezt mindenképpen jegyezd meg, de, ha elég izmos lábakon állsz számvitelből, akkor itt még meg is értheted. Vagyis hozamként (mintha bevétel lenne)! viselkedik. Ezért a zárása (kinullázása) a T oldalon történik, a 493 Adózott eredmény elszámolási számlának pedig a K oldalára kerül, ezzel növelve a tárgyévi eredményt (hozam! ). T582 SEEAÉ K493 Adózott eredmény elszámolási számla 5) STK ÁV Az STK ÁV egyenlege lehet T, vagy K. Ez az egyetlen eredményszámla amelynek kétféle egyenlege lehet. Vagyis viselkedhet ráfordításként (T egyenleg esetén) és hozamként is (K egyenleg esetén) Ennek megfelelően a zárása is kétféle lehet: T egyenlegnél: 493 Adózott eredmény elszámolási számla K581 STK ÁV K egyenlegnél: T581 STK ÁV K493 Adózott eredmény elszámolási számla A zárás könyvelésével párhuzamosan az eredménykimutatásba is beírogatjuk az összegeket.