A figyelmeztető jelek észlelésekor soron kívül is konzultájunk a kezelőorvossal. Ennek a jelen helyzetben is teljesen biztonságos módja a távkonzultáció. Az asztma eredményes kezeléséhez – így a rohamok kockázatának csökkentéséhez – hozzájárul az egészséges testsúly megőrzése, a dohányzás elhagyása és az ajánlott védőoltások – például influenza – beadatása. Asztmás betegeknek javasolt otthoni légzésfunkciós készüléket is rendszeresen használni. Ezek az eszközök segíthetnek a rohamot kezdeti szakaszban felismerni, segítségükkel hatékonyabb kezelést lehet összeállítani, és a távkonzultációban is lehetővé teszik, hogy a gyógyszereket a kapott értékek és tünetek függvényében személyes találkozó nélkül is módosítani lehet. Forrás: Tüdőközpont Forrás: EgészségKalauz #Asztma #roham #nehézlégzés #sípoló légzés
Emellett hazánkban kb. 15 000 ember él együtt súlyos asztmával, számukra a mindennapi feladatok ellátása is nehézségekbe ütközhet. Ők már itthon is biológiai terápiában is részesülhetnek, hogy minél teljesebb életet élhessenek" – mondja Dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöztmateszt segít a probléma felismerésébenNagyot lépett tehát előre a tüdőgyógyászat az asztma kezelésében, hiszen míg korábban a rövid hatású hörgőtágítók használata volt a terápiák alapköve, ma már a betegek többsége esetében javasolt a modern kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlót tartalmazó inhalációs kezelés. A szakemberek a rohamoldó un. SABA szükséglet visszaszorulásától azt remélik, hogy lényegesen csökken az életveszélyes panaszokkal küszködő páciensek és a kapcsolódó halálesetek száma, a betegek életminősége pedig jelentősen javul. A hosszabb távon is hatékony terápia kialakításához azonban az asztmások és a kezelőorvosuk szoros együttműködésére van szükség, melynek fontos része az informatív és támogató betegedukáció.
Az asztmásroham élettani jellemzője, hogy mindig a kilégzés nehezített, mert a hörgők, hörgőcskék görcsös összehúzódása nem tud elegendő nyomást biztosítani a levegő kiáramoltatásához. A létfontosságú segítség Az asztmás beteg ellátásának alapja, hogy segítsük a rohamoldó bevételét, illetve, ha ez nincs, akkor segítsük a nyugodt légzést, hívjunk segítséget, ismerjük fel az állapotrosszabbodást, szükség esetén biztosítsunk légutat. A segélynyújtó teendői a következők: helyezzük a beteget a számára legkényelmesebb testhelyzetbe, ez többnyire a félülő helyzet; asztmás roham esetén az átlagosnál is fontosabb a sérült megnyugtatása, a nyugodt környezet biztosítása, hogy ezzel is csökkentsük az idegességből, ijedségből származó oxigénszükségletet; próbáljuk nyugodt, a normál légzésszámnak megfelelő légzésre bírni a sérültet, az erőltetett belégzés növeli az oxigénigényt és nem is lesz eredményes; a hidegpára általában segíti a roham oldódását; fel kell ismerni a beteg állapotának rosszabbodását.