A bányászati tevékenység megint csak képes megváltoztatni ezeket az értékeket. Szóval elég sok mindentől függ ez, amire te nem látsz rá. A videó meg precíz mérések híján nem más mint educated guess, predikció, mint az időjáráselőrejelzé zoo8800veterán Az írás nagyon érdekes, köszönöm. A topik még érdekesebb, láthatóan megoszlanak a vélemé kicsit jobban szeretne belemerülni az atomenergetikába, annak lelkes érdeklődőként ezt a (ingyenesen hozzáférhető, nem warez) tankönyvet javaslom:Atomenergetika és nukleáris technológia rip and tear, until it is done Néztem egy dokumentum filmet nagyjából fél éve Csernobilrótattak a szarkofág alatt készült felvételeket is, és szemet szúrt már az elején, hogy van természetes fény is bent a "bunkerben". Erről lett is kérdezve a meginterjúvolt alany aki bent járkált rendszeresen, de csak terelős választ adott rá. Azért arra kíváncsi lennék miként is sikerült úgy lefedni, hogy kintre néző ablakokból jön be fé azért ahol üveg van, meg nem mai példányok lehetnek, ott illesztés hiba is lehet, na meg azért egy üveg felület nem egy vastag áthatolhatatlan valami.
↑ a és b (in) különjelentés: A halottak számolása - Természet, 2006. április 19. ↑ (in) " ukrán tehéntej MTA ötször biztonságos radioaktivitás szintje", tanulmány leletek ", The Independent, 2018. június 8( online olvasás, konzultáció 2020. július 30 - án). ↑ (en) Túl kevéssé ismert Csernobilban - BBC News, 2006. április 19. ↑ Philippe Collet Csernobil: 25 évvel a katasztrófa után az eredmények továbbra is nagyon ellentmondásosak, 2011. április 25, ↑ Az európai rákterhek Csernobilhoz kapcsolódnak, 168. sz. Sajtóközlemény, 2006. április 20., Nemzetközi Rákkutató Ügynökség. ↑ (in) A korai figyelmeztetések késői tanulságai: tudomány, elővigyázatosság, innováció, 467. oldal. ↑ " Összeférhetetlenség: amit Madame Lepage nem mond el nekünk - ", az oldalon, 2013. május 27(megtekintés: 2020. ). ↑ Vaszilij Nyeszterenko, A csernobili katasztrófa. A lakók sugárvédelme, Minszk, 1997. ↑ Jurij Bandajevsky, Klinikai és kísérleti szempontok a fellépés radionuklidok építeni a szervezetbe, Gomel 1995. ↑ Wladimir Tchertkoff, Csernobil bűncselekménye, a nukleáris Gulag, Actes Sud, 2006. április.
EZ még akkor sem szerencsés, ha pusztán azért csinálják, hogy a közember számára jobban értelmezhető legyen a téma, mert ilyen és ehhez hasonló félreértések lehetnek belő senki nem tud naprakész vagy legalább néhány évnél nem idősebb infóval szolgálni a témában, Erdeklodessel varjuk a tiedet. Abbol kiindulva, hogy ilyen vehemenciaval fikazod az eddig megjelenteket, valami nagy durranas lehet a tarsolyodban. Szoval ki vele. Semmi egetrengető nincs a tarsolyomban, pusztán annyit kell ehhez tudni, hogy a fűtőelemek az idő múlásával kiégnek. Ezért is cserélik őket a reaktorokban időről időre. Ez természetesen a csernobili 4-es blokkra is igaz. Tehát a remanens hő is egyre kevesebb. Namost ha 14-18 hónap ciklusidővel számolunk mint egy tipikus működő reaktornál, akkor könnyen kikövetkeztethető, hogy 25 év után főleg moderátor nélkül nem marad 140-150 fokos az üzemanyag (ez 88-as mérés). Egyszerű fizika. Ha nem így lenne, akkor nem kéne ilyen sűrűn üzemanyagot berakni, mehetnének 20-30 évig egy töltélahol volt is grafikonom a remanens hő alakulásáról az idő függvényében mindjárt előbányá Inkább ne bányászd elő.
FülszövegFrederik Pohl, az amerikai science fiction klasszikusa váratlanul megdöbbentő dokumentumregénnyel lépett olvasói elé. A csernobili atomerőműben történt robbanás esetét írta meg, felsorakoztatva regényében a hősöket és gyávákat, tehetetlen bürokratákat és energikusan cselekvő személyiségeket, azokat, akik részesei, szenvedő alanyai vagy önfeláldozó szereplői voltak századunk egyik riasztó balesetééles körképet fest a regény a szovjet társadalomról, polgárairól és vezetőiről s a küzdelemről, amelyet az újítás hívei a maradisággal folytatnak. Lángol az erőmű, füstfelleg borítja az eget, terjed a radioaktív sugárzás, a maguk teljességében mutatkoznak a modern technika veszélyei, bekövetkezett az, amire a science fiction írók számos könyvben figyelmeztették az emberiséget. A valóság túllépett a legmerészebb ké a szovjet hatóságok és irodalmi szervek segítségével elolvashatta a dokumentumokat, szemtanúkkal, résztvevőkkel beszélgetett, s a tényekből kiindulva, óriási írói tapasztalatát felhasználva, páratlanul izgalmas és fordulatos, felelősséggel teljes regényt adott olvasói kezébe.
Megjelent a pécsi Új Dunántúli Naplóban, 1996 májusában. Az 1996 április 20–22 között a Kijevben tartott NGO konferencia és Green East-West Contact párttalálkozó résztvevőinek egy csoportja április 23-án csernobili kiránduláson vehetett részt fejenként 30 USD-ért. Mintegy 5 személynél – e sorok írójánál is – kézi gamma dózismérő volt. 9:30-kor indultak a buszok, 11:38-kor érték el a külső (20–30 km-es) zónahatárt. A beléptetés formális volt, létszámellenőrzés nélkül, az őrség inkább a fotózás és videózás tényét kifogásolta, feltehetően pénzt várt. Átlépés után a sugárzás szintje észrevehetően emelkedett, főleg az erdős részeknél, 12:05-kor elértük Csernobilt. Poros kisváros, nyugalom. 12:15-kor eligazítás és tájékoztatás a tudományos központnak nevezett szerény épületben. 5000 ember dolgozik az erőműben, 11000 a teljes zónában, 96 különböző szervezet keretében. A sugárzás az épület előtti friss fűben a normál háttér 2–3-szorosa. Elhagyva Csernobilt észak felé, a beléptetőközpontban teljes felsőruha, cipőcsere, hajvédő, gézmaszk felvétele, autóbuszok cseréje.