A piac láthatatlan mechanizmusai a várakozások szerint kikényszerítik majd, hogy ezek a jövedelemkülönbségek mérséklődjenek. A válság további tényezője a termelékenység növekedési ütemének a centrumországokban megfigyelhető lassulása, ami nagyrészt annak az eredménye, hogy a humán erőforrások kizsigerelését már nem lehet tovább fokozni. Kutatások szólnak arról, hogy rohamosan terjednek a lelki, illetve lelki eredetű betegségek, melyek a munkaerőpiac rugalmasításával, azaz a munkahelyek egyre bizonytalanabbá válásával és a közösségek felbomlásával függenek össze. Mindez a világszerte tapasztalható morális, ezen belül bizalmi válság egyik tényezője is. Az elméletek másik csoportja a rossz kormányzásban keresi az okokat, nem egyszerűen a kapitalizmus válságát látja a jelenlegi helyzetben, amely a piac kudarca mellett a pénzintézeti rendszer különböző részei aszimmetrikus szabályozásának és a gyenge felügyeletnek is köszönhető. Rámutatnak többek között, hogy különösen megdöbbentő a teljes európai integráció és a transznacionális ellenőrzés hiánya a pénzügyi szektorban.
Az ilyen rugalmas döntési struktúrában fékek és ellensúlyok hiányában nincs arra biztosíték, hogy a kormányzati beavatkozás valóban széles rétegek jól átgondolt érdekeit szolgálja, s nem egyes befolyásos körök részérdekeit tüntetik fel az intézkedés alapjául szolgáló közérdeknek. A jogállami garanciák lényege pedig éppen az, hogy ne (csak) a tehetősek lobbiérdekei érvényesüljenek a kormányzati döntéshozatalban, hanem az átlagpolgárok is érvényesíthessék érdekeiket. Különösen veszélyes a diszkrecionális kormányzati hatáskörök kiterjesztése azért, mert ezek a hatáskörök rendszerint a válság elmúltával is fennmaradnak és a gazdaság hosszú távú elemeiként kodifikálódnak, és ezzel hosszú távon is felpuhítják a joguralom érvényesülését. A joguralom, jogbiztonság fontos eleme az emberi jogok érvényesülése, így az emberi jogok és a gazdaság kapcsolatán keresztül is bemutatható a joguralom és a gazdaság fejlődése közötti összefüggés. Az emberi jogok és a gazdaság közötti kölcsönhatás elemei közül különösen az emberi jogok érvényesülésének 11 a gazdaságra gyakorolt befolyása emelendő ki.
Az energiaínséget csak hosszabb távon, lassú átállási folyamat eredményeként enyhítheti a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedése. Új technológiák kifejlesztésére is szükség lesz, mert a jelenlegiek még nem képesek megfelelő szinten kielégíteni a szükségleteket. A megújuló energiák felhasználására történő átállás a nemzetközi viszonyokban stabilizáló tényező lehet az energiafüggőség csökkentésével, ugyanakkor, ha túl gyorsan sikerülne a fosszilis energiahordozók iránti szükségletet csökkenteni, az gyengíthetné, destabilizálhatná az olajkitermelő államokat. Az energiaigény mellett egyre növekvő igény tapasztalható az élelem-előállítás alapjául szolgáló, mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek iránt. Az ezen erőforrásokért való rivalizálást nemcsak a népesség növekvő élelmiszerigénye erősíti, hanem a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek részben a klímaváltozás hatásainak köszönhető csökkenése is. Ez utóbbi jelenség szorosan összefügg a megfelelő mennyiségű és minőségű víz hiányával, amit az elkövetkező évekre az egyik legsúlyosabb biztonsági kockázatként prognosztizálnak.
Ebben a megköze- 4 lítésben a jogállamiság (joguralom) szintje attól függ, hogy mekkora a hatóságok diszkrecionális jogköre: ahol a szabályozás nagyobb döntési szabadságot ad a közhatalom gyakorlóinak, kiszámíthatatlanabb, így a joguralom csekélyebb mértékben érvényesül. Jól látható, hogy az utóbbi megközelítésben a jogállamiságnak fokozatai vannak, nemcsak a jogállam vagy nem jogállam fekete-fehér kategóriái alkalmazhatók. Ugyanakkor a formális megközelítésben jobban használhatók a fekete-fehér kategóriák, mert az egyértelműen eldönthető, hogy egy jogrendszer (elsősorban annak írott szabályait értve ez alatt) megfelel-e a formális kritériumoknak: vagy van (formálisan) független bírósági rendszer, vagy nincs, vagy vannak visszaható hatályú jogszabályok, vagy nincsenek. A tartalmi megközelítés is hajlamosít a fekete-fehér kategóriák alkalmazására, csak éppen nem formális szempontok szerint, hanem értékközpontú megközelítésben, vagyis hogy az adott jogrendszer társadalmilag igazságos-e, biztosítja-e az emberi jogokat stb.