A kormány további 3, 9 százalékos nyugdíjemelésről döntött az infláció miatt, így összességében 8, 9 százalékkal emelkedik a nyugdíj - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. A miniszter elmondta: az év elején a piaci várakozások, illetve magyar és külföldi elemzők adataiból kiindulva határozták meg a nyugdíj emelkedésének 5 százalékos mértékét, azonban a jelenlegi előrejelzések szerint - a Pénzügyminisztérium és a jegybank adataira is tekintettel - a kormány 8, 9 százalékos inflációt tart reálisnak. Az árkorlátozó intézkedések több mint 5 százalékkal csökkentik az inflációt, amely ezek nélkül, a jelenlegi 8, 5 százalék helyett, 13 százalék feletti lenne Magyarországon - közölte Gulyás Gergely. A miniszter azt mondta, ebben teljes az egyetértés a pénzügyi szakemberek között. Emlékeztett, a miniszterelnök szerdán tájékoztatott arról, hogy a kormány meghosszabbította július 1-jéig az egyes élelmiszerekre és az üzemanyagra vonatkozó árstopot.
Magyar- és külföldi elemzéseket figyelembe véve korábban 5%-ban határozták meg a nyugdíjak emelését január 1-től. Gulyás Gergely hozzátette, az már most látszik, hogy ez elmarad az infláció mértékétől, ezért további nyugdíjemelést hajtanak végre július elejétől. – A pénzügyminisztérium a jegybank adataira is tekintettel 8, 9%-os inflációt tart reálisnak. A háború kimenetele még növeli a bizonytalanságokat. A törvény azt teszi kötelezővé, hogy a kormány novemberben kompenzálja a nyugdíjasokat, ha az infláció mértéke magasabb, mint a nyugdíjemelés mértéke. Azonban úgy gondoltuk, hogy mivel az eltérés jelentős, ezért mielőbb indokolt a nyugdíjasok érdekében erről döntést hozni. Ezért további 3, 9%-os nyugdíjemelés lesz július elejétől, a megelőző hat hónapra vonatkozó juttatásokat pedig egy összegben kapják meg. Ez azt jelenti, hogy január 1-től 8, 9%-os emelkedéssel kell számolni, ebből 5%-ot január elsejével emeltünk, a további 3, 9%-os emelést pedig visszamenőleg érvényesíti a kormány - magyarázta Gulyás Gergely.
A miniszter újra elismerte, hogy a költségvetés kiánya megnőtt. Az idei, 5, 9 százalékra tervezett hiányt ugyan szerették volna 4, 9-re csökkenteni, de már most látszik, hogy ez nehézségekbe ütközik, és szükség lesz újabb intézkedésekre. Ugyannakkor még egyszer mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy nem lesz megszorítás, mert polgári kormányok nem szoktak megszorítani, szerinte az a "baloldal hitbizománya". Gulyás azt mondta, a 3 százalék kölüli hiánycél szerinte valószínűleg csak a 2024-es kölcségvetésben lesz majd elérhető. Hozzátette: a rezsicsökkentés megtartásához is szükség lesz újabb intézkedésekre, és jelenleg azt próbálják kitalálni, hogyan tudják a költségvetési egyensúlyt és a rezsicsökkentést is egyszerre fenntartani. Ezek a döntések még nicsenek előkészítve, és szereinte ilyesminek a bejelentése az év elején várható. Orbán nem tervez kijevi látogatást Orbán Viktor vagy valamelyik kormánytag tervez-e kijevi látogatást? – hangzott a kérdésünk. Gulyást nem tudott ilyen tervről beszámolni.
Hatékony zöldpolitikát folytató kormánya van az országnak, ez az eredmény a fontos, nem az, hogy újabb és újabb minisztériumokat hozzunk létre– tette hozzá. Ezzel együtt elismerte, vannak komoly feladatok még, amelyekkel foglalkozik a tárca. Nincs a piaccal szembeni rossz szándék, csak nem látjuk, hogy a helyzet hogyan változik – mondta az árstopokra a miniszter. Szerinte a Gazprom egyelőre szerződésszerűen teljesít, ugyanakkor ha ez a helyzet megváltozik, akkor egészen más lesz a benzinárstop helyzete. Mindenesetre próbálják összerendezni ezeket az intézkedéseket, de hogy meddig tudják fenntartani, az függ attól is, hogy meddig tart a háború. A május 16-i héten alakulhat az új kormány, mondta újságírói kérdésre Gulyás Gergely. A gyermekvédelmi törvényt szeretnék megvédni, a népszavazás erről szólt. "Soha ennyien egy véleményt, egy pártot vagy politikai akaratot még nem támogattak, ami megerősítette a gyermekvédelmi törvényt" – tette hozzá. Olyan javaslat nincs az Országgyűlés előtt, amely a törvény módosítására egyetértünk, az az, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát radikálisan csökkenteni kell – mondta az Európai Bizottság javaslatairól.