17 15Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art. ) 172. -a 5 / 6 16Art. 113-114., a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9. ) Korm. rendelet 46. 17 Az Itv. 80. (3) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 134. -a iktatta be és a 2011. január 1-jét követően az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. 6 / 6
A feleség illetékkötelezettsége továbbra is 21 600 forint lesz. 2 / 6 Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az öröklés vagy ajándékozás egyenes ági rokonok között történt, akkor a vagyonszerzés mentes az illeték alól, tehát a gépjármű megszerzése után ebben az esetben nem kell illetéket fizetni. 9 Gépjárműnek, pótkocsinak házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő általi öröklése esetén a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség nem alkalmazható. 10 8 Itv. 12. (4) bekezdés 9 Itv. 16 (1) bekezdés i) pont, 17. (1) bekezdés p) pont 10 Itv. (1) bekezdés a) pont, 13. (6) bekezdés, 16. (1) bekezdés c) pont; Gépjármű-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentessége11 Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.
Illetékfeljegyzési jog ALANYI: Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja. Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. TÁRGYI:Törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi illetékfeljegyzési jog).
Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Illetékkötelezettség keletkezése – öröklés és ajándékozás Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Az ajándékozási illetékkötelezettség a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján, b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [2. § (3) bekezdés] bekövetkezett, c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. Illetékkötelezettség keletkezése – visszterhes vagyonátruházás A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a) a szerződés megkötése napján, b) árverési vétel esetében az árverés napján, c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, d) az a)—c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor keletkezik.
szabályait alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Ha a gépjármű és pótkocsi belföldön még nem került nyilvántartásba, akkor ezen vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) megvásárlása, ajándékozása esetén az Itv. szabályait akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása vagy a vagyoni értékű jog megszerzése Magyarországon történt. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi megvásárlása esetén 28 800 forint illetéket kell fizetni, egy 2000 cm3-es személygépkocsi megvásárlása esetén pedig 48 000 forint illetéket. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 400 forint.
Az elektromos autók jellemzően drágábbak, mint a benzines vagy dízeles gépjárművek, a fenntartásuk azonban sokkal kedvezőbb a tulajdonos számára, az alábbi okok miatt: nincs regisztrációs adó fizetési kötelezettség ingyenes parkolás az ország több területén az ingyenes töltőállomások használata nincs gépjármű és cégautóadó valamint vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség A fentieken túl az üzemanyagon is spórolhat a tulajdonos. Az elektromos autó esetében a töltőállomásokon átlagosan 90 Forint/kWh áron lehet tölteni, és egy elektromos autó átlagosan 16 kWh -t fogyaszt 100 kilométeren. Tehát az elektromos autó esetén 100 kilométert 1440 forintból tudunk megtenni. A benzines vagy dízeles autó esetén az üzemanyag átlagosan 470 Forintba kerül. Ha egy autó átlag fogyasztásának 7 litert veszünk, akkor az adott gépjármű 3290 Forintból teszi meg a 100 kilométert. Tehát az elektromos autóval 1850 Ft-tal olcsóbb 100 km megtétele. Amennyiben a gépjárművel éves szinten 8000 km-t teszünk meg, úgy a megtakarítás 148 000 Ft. (Természetesen az üzemanyag és áram árak is folyamatosan változhatnak, de a jelenlegi tendenciák alapján mindenképpen olcsóbb az elektromos autók fenntartása. )
Lízingelt gépjárművek illetékkötelezettsége a lízingbe vevőnél 3 / 6 A lízingügylet egy atipikus (sajátos elemekkel rendelkező, a hatályos Ptk-ban nem nevesített), az adásvételi szerződés és a bérleti, illetve haszonbérleti szerződések egyes elemeit vegyítő szerződéstípus. A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a zárt végű pénzügyi lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget. A zárt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. A gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések (zárt végű pénzügyi lízing) esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. 12 Ezért a zárt végű pénzügyi lízing esetén mivel a futamidő végén automatikusan tulajdon- 11 Itv.