D'Agostino így beszél erről: "Az ember normális sejtjei rendelkeznek a glükózról ketontestekre való átálláshoz szükséges metabolikus alkalmazkodóképességgel. A rákos sejteknél viszont hiányzik ez a képesség, amit ki lehet használni. " Az eddigiekben a rák "halálra éheztetéséről" esett szó, aminek legfontosabb lépése a cukor (glükóz, fruktóz és a többi cukorfajta) és a gabonák, tehát a szénhidrátok elhagyása. E nélkül aligha lehet sikeres bármilyen diéta. A megfelelő hatás érdekében először is FEL KELL HAGYNI azzal a tevékenységgel, amivel a rákot tápláljuk (ill. amivel a ráktól függetlenül is ártunk egészségünknek), és csak ezután van értelme az összes többi megelőző stratégiának, ill. gyógymódnak. Miben áll a rákellenes étrend lényege? Szeretném újra hangsúlyozni, hogy az étrend megváltoztatása az első és legfontosabb lépés. A feldolgozott élelmiszereknek és az üdítőitaloknak természetesen nincs helyük egy rákmegelőző étrendben, mivel tele vannak szénhidráttal, ami táplálék a ráksejtek számára.
"Sokakkal leveleztem. " - mondta. "Az elmúlt másfél-két évben legalább egy tucat emberrel, és bármennyire is hihetetlen, a mai napig életben vannak mind. Ez nagyon bíztató. " Miként éhezteti halálra a ráksejteket a ketogén étrend? Dr. D'Agostino elmagyarázta, miért van ilyen drámai (és ilyen gyors) hatása a ketogén étrendnek a rákra. Elmondása szerint az emberi test valamennyi sejtje glükózból nyeri az energiát. Ez érvényes a ráksejtekre is. Ez utóbbiaknak azonban van egy lényegükből fakadó, végzetes hiányosságuk: nem rendelkeznek azzal a metabolikus alkalmazkodóképességgel, amivel a test összes többi, egészséges sejtje rendelkezik, és így nem tudnak átállni a ketontestekből való energianyerésre. Tehát ha az ember áttér a ketogén étrendre, és szervezete átáll a zsíralapú anyagcserére, akkor nem lesz többé szüksége szénhidrátra. Az ember azáltal, hogy egészséges zsírokra cseréli a szénhidrátokat, halálra éhezteti a rákot, mivel többé nem biztosítja - glükóz formájában - a növekedéséhez szükséges energiát.
Az agy leggyakoribb metasztázisai a melanoma (hámrák), a tüdőrák, az emlőrák és kisebb mértékben a bél- vagy prosztataráydaganat megnyilvánulásokAz agydaganatoknak nincs olyan klinikai képe, amely egyértelműen azonosítja őket. Abban az értelemben, hogy tüneteik meglehetősen összehasonlíthatók sok más betegség megnyilvánulásaival. Ezenkívül a tünetek rendkívül változatosak, mivel ez attól a területtől függ, amelyen a daganat kialakul, és mekkora mértékben eléri. Valójában az agy egyes területei bizonyos funkciókat irányítanak, például: a jobb oldali féltekén lévő daganatok a test bal oldalán mozgási problémákat okozhatnak, az okitisz lebeny daganatok látáskárosodást és rohamokat okoznak, az agykéregben lévő daganatok gyakran görcsöket válthatnak a daganat tömege szintén a tünetek egyik eleme. Valójában a koponya zárt, merev és korlátozott üreg, ezért a tömeg megjelenése szükségszerűen az intrakraniális nyomás növekedéséhez vezet. Ezen túlmenően ezt a problémát súlyosbítja az ödéma, amely gyakran társul a rákhoz a biológiai folyadék keringésének zavara miatt.. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az agydaganat tüneteit nem lehet egyértelműen meghatározni.