1999 ↑ (in) NAÜ, A radiológiai baleset Samut Prakarnban, Bécs, 2002 ↑ (en) ENS Radioaktív kobalt megöli két Egyiptom, 2000 ↑ (in) Északnyugat-Oroszországban működő radioizotópos hőgenerátorok (RTG) leszerelésének környezeti, egészségügyi és biztonsági következményeinek értékelése, Standring, WJF, OG Selanaes Mr. Sneve, IE Finne, A. Hosseini, I. Amundsen és P. Strand, StralevernReport, 2005 ↑ " A besugárzási baleset Forbachnál ( 1991) ", a oldalon (hozzáférés: 2017. augusztus 22. ) v · m Nukleáris balesetek és események - Nukleáris biztonság Az INES skála szerint osztályozott balesetek és események 7 Csernobil (1986. április 26, Szovjet Únió) Fukusima (2011. március 11, Japán) 6. Kychtym (1957. szeptember 29, Szovjet Únió) 5.
Adminisztráció gyógyszerek fontolóra vehetők erre a célra, valamint a műtét és átültetés. Megelőzés A sugárbetegség megelőzhető a radioaktív anyagokkal való érintkezés elkerülésével. Ha mégis kapcsolatba kerül, az azonnali fertőtlenítés vagy a radioaktív szennyeződés eltávolítása gyorsabb helyreállításhoz vezethet. Jód adják a pajzsmirigy és megakadályozza a radioaktív jód lerakódását. A sugárbetegség megelőzésére nincs más módszer. Utógondozás Maga a sugárbetegség halálos kimenetelű lehet, és a röntgen vagy gamma sugárzás dózisán alapul, amelyet a betegnek juttatnak. A nyomon követés elsősorban az egyén testére gyakorolt hosszú távú hatások meghatározására, megfelelő kezelésére és az általános állapot romlásának megakadályozására irányul. feltétel. Ha a sugárzási dózis viszonylag alacsony, akkor azt is feltételezhetjük, hogy az akut sugárbetegség után viszonylag kevés hosszú távú következmény vagy akár teljes gyógyulás következik be. Minél nagyobb a sugárzási dózis, annál hosszabb a gyógyulási periódus.
A túlélés szempontjából a legkritikusabb időszak a besugárzás utáni 3-4. hétre esik. 4. fázis Ha a beteg túléli a 3. szakaszt, a következő fázis az úgynevezett lábadozási szakasz. Ez a felépülés lassú, hónapokig is elnyúló időszaka. Késői sugárkárosodás és tünetei Az akut szakasz elmúltával - hónapok, évek, sőt évtizedek - elteltével jelenhet meg a késői sugárkárosodás. Ez ugyanannak a kezdeti sugárhatásnak a következménye, de a lassú kórélettani folyamatok miatt csak hosszú idő után mutatkozik meg. Formája nem tipikus, nincsenek ugyanis olyan specifikus tünetek, amelyek csak a sugárbetegségre lennének jellemzőek. Klasszikus késői sugársérülés a krónikus bőrgyulladás és a szemlencsehályog, amelyek akkor alakulnak ki, ha az évek alatt szerzett sugárdózis 5-15 gray. Kialakulhat szürke hályog is, amely 2-7 gray esetén 8 év után, 7-12 gray esetén 4 év után jelentkezik. Késői sugársérülés a magzati károsodás is, amely már akkor fölléphet, ha a magzatot 0, 2 gray sugárzás éri (ilyen károsodást 0, 1 gray alatt nem észleltek).