A 10 Es Körzet Pdf

Az ember munkájának egy része szerves részét képezi a tájnak. Egy része azonban amellett, hogy nem tájba illő, számos problémát okoz. Ilyenek az elektromos vezetékek, amelyek a ragadozómadarak, a szalakóta és a túzok egyik legnagyobb ellensége a régióban. A ragadozómadarakat és a szalakótát az áramütés veszélye fenyegeti elsősorban, míg a túzok a rossz látási viszonyok között a vezetékeknek nekirepülve pusztulhat el az ütközés erejétő veszélyt jelent a madarak fészkelési sikerére a nagyszámú predátor jelenléte. A ritka madárfajok közül a hamvas rétihéját (Circus pygargus), a kék vércsét (Falco vespertinus) és a túzokot (Otis tarda) veszélyeztetik leginkább, de a földön fészkelő madarak fészekaljai általában veszélyeztetettek. Ilyen, nagy számban meglévő predátorok a kóbor kutya és macska, a róka (Vulpes vulpes), a nyest (Martes martes) és a dolmányos varjú (Corvus corone cornix). Számos esetben az ember is lehet hasonló veszélyeztető tényező. Az illegális kamilla-, csiga- és gombagyűjtés fészkelési időben akár egy-egy túzokfészekalj pusztulását is okozhatja, hiszen ez a madár nagyon érzékeny a zavarásra.

English
Converter
Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

English

A projekt keretében megvalósult kísérleti élőhelykezelések ugyanis olyan gazdálkodási módszerek kidolgozását célozzák meg, amelyek a jövőben széles körben alkalmazhatóvá válhatnak. 2014-ben a dél-borsodi régióval párhuzamosan egy, a madarakra leginkább veszélyes középfeszültségű elektromos légvezeték-hálózatot érintő átalakításba kezdtünk. A projekt során madárbarát átalakítások történtek a hálózaton, amely a teljes régiót érintette. Jelentős részben madárbarát szigetelések kerültek az oszlopokra, speciális esetekben különböző madárvédelmi eszközök kerültek felhelyezésre, de új típusú fejszerkezetek kísérleti alkalmazására is sor került. Ennek következtében az elektromos hálózat okozta madárpusztulások mennyisége jelentősen csökkent. 2014-ben indult el annak a pályázatnak a kivitelezési szakasza, melynek során a kultúrtörténeti emlékek (kunhalmok és a Csörsz-árok) és az azokon még több helyen előforduló természetes élőhelyfoltok együttes megóvása valósulhat meg. A kivitelezést megelőzte egy biotikai és egy régészeti kutatás.

Poroszló – Graefl-uradalom magtárépülete (19. ). A Gyöngyös-patakra épült vízimalmok közül egy még a mai napig áll Viszneken. Ipari műemlék a ma is működőképes, gőzzel hajtott pélyi szivattyútelep, amely az 1870-es években épült. Még áll két boltozott műemlékhíd, az egyik Tarnamérán a Tarna híd (melyet 1813-ban tervezett Rábl Károly), a másik Viszneken a Gyöngyös-patakon átívelő Nagyhíd (19. eleje). Néprajzi értékek közé tartoznak az ún. szakrális kisemlékek: feszületek, kőkeresztek, szentek szobrai. Feszület minden településen találunk, itt most csak a különleges ikonográfiájú kőkereszteket emeljük ki. Tárkányi-kereszt típusú feszületek találhatók Mezőtárkány belterületén (a legrégebbit 1793-ban állították), valamint a 33-as út mezőtárkányi kereszteződésénél (1907). Feszület Bűnbánó Magdolnával Kömlő szélén látható (1920). Szentháromság ábrázolásával díszített kőkeresztet Sarudon találunk (1812). Szép Kálvária-csoport áll Boconádon (1792). Mária szobor van pl. Dormándon a templomkertben (1800 körül).

Számos fasor, erdőfolt gyérült meg, vagy tűnt el teljesen, ami a fás növényzethez köthető fajok visszaszorulásához vezetett. A fasorok kiöregedésének (ez elsősorban a nyarasokat érinti), másrészt a folyamatos illegális, fakitermeléseknek köszönhetően a nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésben lévő földterületeken megkezdődtek a fafajcserés átalakítások és felújítások. Hazai fajokkal próbáljuk pótolni és szükség esetén, új területeken fásítások létrehozásával kiegészíteni az eltünedező fasorokat, kisebb erdőfoltokat. Egyre nagyobb problémát jelent azonban a kisebb-nagyobb vízfolyások (Tisza, Laskó, Hanyi) mentén agresszívan terjeszkedő és a csatornák, utak mezsgyéjén már egyre gyakrabban megtalálható bálványfa is. A régióban mindösszesen néhány helyen találni foltszerűen, a világháborút követő évtizedekben telepített, egy tömbben elhelyezkedő erdőfoltokat. Ilyen többek között a pélyi Makkos erdő, a mezőszemerei Prónai-erdő, vagy a besenyőtelki Disznós-kert és Rátkai-erdő. Ezekhez többnyire hazai fajokat használtak, így kocsányos tölgy, fehér nyár, magyar kőris és vadkörte alkotja főleg ezeket az állományokat.

Converter

A dél-hevesi táj műemlékekkel, építészeti emlékanyaggal földrajzi helyzetéből adódóan csak az újkortól (16. századtól) kezdődő időkből rendelkezik. E síkvidéki földrajzi környezet kultúrtörténeti emlékanyagának adott történelmi korszakokban jelentkező együttesei sajátos vonásokról á őskorAz újkőkorban (neolitikum) bekövetkező társadalmi változások (gazdasági vívmányok, népességszaporulat, nemzetségi szervezet virágzása) területünkön is éreztették hatásukat: a legjelentősebb újkőkori műveltség, az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának (melyből a bükki kultúra fejlődött ki) nyugati elterjedési határa a Tarna mentén jelölhető ki. E kultúra telepei sűrűn helyezkedtek el a folyóvíz mentén: Tarnabod, Tarnaméra, Tarnazsadány határából számos régészeti lelőhelyet (telepnyomot) ismerünk. Az újkőkor késői szakaszát (késő-neolitikum) képviselő tiszai kultúra leleteit is több helyről ismerjük. A kiskörei ásatás során például egy tűzhelyekkel rendelkező, földbemélyedő házakkal, gazdasági rendeltetésű építményekkel, szabad tűzhelyekkel rendelkező telepet rekonstruáltak.

Ezek megőrzése fontos természetvédelmi feladat, mert botanikailag és zoológiailag is nagyon értékes fajok kötődhetnek hozzá vizesebb termőhelyeken, mint a Tisza mente, Erk – Tarnaörs környezetében, de elszórtan a tájegységben több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb nemes nyár ültetvényekkel. Ezek rendeltetése elsősorban faanyagtermelés, azonban ha védett területen található, akkor fakitermelést követően hazai fajokkal való felújítási kötelezettség keletkezik. ÁllatvilágA Hevesi-sík természeti értékei sokáig csak töredékesen voltak ismertek. A Tájvédelmi Körzet létrejöttét követő módszeres felmérések és kutatások tették lehetővé a rendkívül változatos élővilág feltárását. A zoológiai kutatások hamar arra a következtetésre vezettek, hogy a térség "kultúrtáj" jellege ellenére, vagy éppen amiatt, a változatos élőhelyek sokasága és azok egyedi, térségre jellemző mintázata sokszínű, fajgazdag állatvilág létét biztosírinctelen faunaA gerinctelen fauna kutatása az elmúlt másfél évtizedben vált intenzívvé a tájvédelmi körzet alapállapot-felmérése, majd a különböző adatgyűjtést célzó és monitoring jellegű vizsgálatok során.

A Csörsz-árok összekötötte a Gyöngyös-patakot, a Bene-patakot, a Tarnócát, a Tarnát, a Laskót és az Eger-patakot (Rimát) A Csörsz-árok a Tarna–Laskó és Eger-patak vízrendszerét úgy kapcsolta össze, hogy a víz gravitációs pályán a Tarnától a Rimáig juthatott (Kál 116, Dormánd 110, Mezőtárkány 104, Egerfarmos 100 m tszf. magasság), miközben a vizet a löszös talajba szivárogtatta, feldúsítva a talajvizet, öntözve a legelőket. Ellenséges támadás esetén az egész vidéket járhatatlan vízivilággá változtathatták. Ezeknek a természeti és kultúrtörténeti (tájművelési) emlékeknek a megóvása és fenntartása fontos feladata a hazai természetvédelemnek, így a dél-hevesi térség még meglévő halmait, földvárait, hosszanti sánc-árkait is meg kívánjuk őrizni az utókor számára. Kultúrtörténeti emlékekHeves megye déli, síkvidéki területe az őskortól (újkőkor) kezdve változatos életlehetőségeket biztosított az ember számára. A neolitikumtól a középkorig terjedő hosszú időszakról régészeti leletek, lelőhelyek és régészeti objektumok (földépítmények) tanúskodnak.

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A 18-19-20. századot különböző műemlékek reprezentálják. Legjelentősebb építészeti emlékek a barokk templomok: Átány (1783), Dormánd (1771-1773 között épült rokokó stílusban), Egerfarmos (13. századi eredetű, többször átépített későbarokk épület), Erdőtelek (1748-1752), Erk (1796), Hevesvezekény (1796), Karácsond (1770-1778), Kömlő (1780-1782), Mezőszemere (1776), Nagyfüged (1738-1761), Pély (1764), Poroszló (1793-ban épült református temploma az elpusztult bencés apátság helyén épült), Sarud, Tarnaméra (1778-1779), Tarnazsadány (18. ), Tiszanána (református temploma 1752-ben, a ma is meglévő katolikus temploma 1784-1788 között épült), Visznek (középkori eredetű templomát többször átépítették), Zaránk (1779-1782). A plébániaépületek közül említésre méltó a boconádi (1775-ben épült barokk stílusban), mezőtárkányi, nagyfügedi (1830-1840, klasszicista stílusú földszintes épület), a tarnaszentmiklósi (1820-1825, barokk épület), a tiszanánai (1795-ben építtette Eszterházy Károly egri püspök) és a viszneki (az 1852-ben már álló épület homlokzatán fali fülkében Szent Rókus kisméretű kőszobra áll).

A területek rekonstrukciója pedig mind a régészeti emlékek, mind az élővilág számára kedvezőbb feltételeket biztosítanak a fennmaradásra. A területen dolgozó természetvédelmi szakemberek feladatai között nem csak a természet élő és élettelen alkotóinak védelme, de a régészeti és kultúrtörténeti örökség megóvása is szerepel. Részt vettünk az egyedi tájértékek kataszterezésében is, de számos új, eddig ismeretlen régészeti lelőhely is előkerült a térségben dolgozó természetvédelmi szakembereknek köszönhető Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeinket általában a helyi gazdálkodóknak lehetőséget nyújtva bérleti formában kezeljük. A bérleti szerződésékben külön szabályozzuka védett természeti értékek védelmét. FajmegőrzésA régió legjelentősebb védett és fokozottan védett fajainak mindegyikére találunk országos fajvédelmi terveket. Ezeket a helyi viszonyokra alkalmazva valósítjuk meg a fajok megóvására irányuló tevékenysé országos fajvédelmi tervek mellett számos pályázatban veszünk részt, fajvédelmi programjaink egy részét Európai Uniós forrásokból biztosítjuk.

A 10 es körzet pdf 2
Madárka 25 rész magyarul
A 10-es körzet | Könyvek rendelésre ingyen
Megbízási szerződés szabályai

A fentebb említett két jelentősebb LIFE projekt mellett szintén lezárult a "Kerecsensólyom védelme Észak-kelet Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában" elnevezésű LIFE pályázat. Ezek során fajspecifikus aktív védelmi beruházások (műfészek-kihelyezés, rádiós- és műholdas jeladók felhelyezése madarakra, középfeszültségű vezetékek szigetelése), valamint a fajt veszélyeztető tényezőkre vonatkozó kutatások valósulnak meg elsősorban. A dél-hevesi régió egyik zászlóshajó faja a parlagi sas. 2002 óta három olyan nagy léptékű, Európai Uniós támogatású projektben is részt vettünk, amely a faj védelmét tűzte ki célul. A legutolsó, 2012 és 2016 között lezajlott program során a legfontosabb célkitűzés a ragadozó madarakkal szemben elkövetett bűncselekmények, elsősorban a mérgezések megakadályozása, az ilyen jellegű tevékenységek visszaszorítása volt a cél. 2015-től kezdőden aktívan részt veszünk egy, a szalakóta védelmét szolgáló LIFE projektben is, ahol a kutatások, élőhelyfejlesztések mellett mesterséges odúk kihelyezésére is sor kerül.

October 22, 2022, 7:10 pm