E mellett a különböző közös Európai Uniós fejlesztési projektekben való részvétellel növelhető legeredményesebben a térség renoméja. Összességében az AirLED projektnek pozitív visszajelzése volt. Érthetővé váltak a térségi problémák, elsősorban a gazdaság vonatkozásában. Ezen kívül az érintettek a helyi önkormányzatok részvételét jelezték, mint kiemelkedő pozitívumot. Az airled-hez hasonló Európai Uniós projekteket szervezését különféle okokból tartják fontosnak. A többség szerint a párbeszéd a döntéshozók és az érdekelt felek között, valamint esetünkben a repülőtér és a helyi önkormányzatok vezetői közötti kapcsolat is magasabb szintre emelkedett. Jelentős pozitívum, hogy a repülőtér térségének lakói is részt vettek az airled projektben. 4243 2. A Budapest Airport tervei Struktúraterv és beépítési javaslat (masterplan) 2012-ben a Budapest Airport kidolgoztatott egy struktúratervet, melynek egyes részletei már a évi tanulmány készítésekor ismertek voltak. A struktúraterv a repülőtér teljes beépítésre szánt területére megfogalmaz javaslatokat, összhangban a hatályos szabályozási tervvel.
A dokumentum összesen 8 fejlesztési területet jelöl ki (F1-F8). 18. ábra: 2012-ben készült struktúraterv. F1: Cargo City: légiáru-elosztó központ; F2 négycsillagos szálloda a jelenlegi parkoló mellett; F3 irodaterület; F4 Üzleti és kereskedelmi park: raktárak, hipermarket, üzemanyagtöltő állomás, gyorséttermek; F5 repülőgép karbantartó hangárok területe; F6 raktárak, autókölcsönzők; F7 két csillagos hotel és irodaépület; F8 menetrenden kívüli repülést kiszolgáló hangárok és egyéb ehhez kapcsolódó egységek. (forrás: A terv számol Vecsés és Ecser repülőteret határoló területein különböző fejlesztési egységekkel. A repülőtér területén kívül új ipari, szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési funkciók megjelenését vetítik előre. Az ábrán látható a II. Terminál bővítési szándéka, illetve a távoli jövőben kiépíthető III. Terminál területe. Végezetül ábrázolják a kiépítendő új közlekedési infrastruktúrát is. A 2011-ben kialakított jövőkép alapján az új ceglédi vasútvonal, a kiépítendő S-Bahn vonal és egy új közút is átfutna a repülőtér alatt.
A Modern Városok Program keretében 5 megyei jogú városban kerül sor helyi regionális repülőtér fejlesztési pro-jektek támogatására. A Debreceni Nemzetközi repülőtér technikai fejlesztése keretében új II. kategóriájú műszeres leszállító rendszer (ILS) kiépítésének és fenntartásának támogatására. A Székesfehérvár-Börgönd repülőtér és ipari terület fejlesztésére. A kecskeméti repülőtér közös felhasználású (katonai-polgári) célú használatára irányuló fejlesz-tési tervek megvalósítására. A békéscsabai repülőtér futópályájának meghosszabbítására, illetve a repülőtér egyéb műszaki fejlesztésére vonatkozó tervek megvizsgálására, amely eredményeként javaslat készülhet e fejlesztések meg-valósításának támogatására. A szegedi városi repülőtér további működéséhez szükséges fejlesztési lehetőségek vizs-gálatára, és az alapján javaslat készítésére a fejlesztések támogatása érdekében szükséges intézkedésekre a Kormány számára. E tanulmány fő célja e projektek részletesebb bemutatása a szélesebb szakmai közvélemény számára.
A területi tervezés és irányítás (territorial governance) instrumentális és intézményi feltételeit vizsgálja és ennek fejlesztéséhez ad egy kézikönyvet a TANGO 44 projekt. A kézikönyv alapul szolgálhat az airled térségek tervezési-irányítási rendszereinek értékeléséhez és fejlesztési irányok, feladatok meghatározásához További lehetséges kutatási feladatok Az airled projekt során több olyan lehetséges tematika is fókuszba került, melyek teljes körüljárását a projekt keretei nem tették lehetővé. Az egyik ilyen maga a modellválasztás. A projekt kezdeti fázisában a dr. Kasarda féle airport city modell került kiválasztásra, miközben a tervezési folyamat során kiderült, hogy a bolognai esettanulmány inkább a repülőterek hálózata modellben, míg a budapesti integrált térségi terv a repülőtéri-tengely (airport-corridor) modellben is lát kitörési lehetőséget. Budapest számára tehát fontos további kutatási irány lehet a repülőtér-tengely típusú modellel leírható fejlődési utat járó térségek összehasonlító vizsgálata, de a Budapest-Bécs-Pozsony összefüggésrendszerben a repülőterek hálózata kérdéskör is tovább vizsgálandó.
Tervek, Fejlesztések Fejlesztések: 2018 október - Elkezdődik a 6 szintes parkolóház építése. - Szeptember: A Budapest Airport a kettes pálya beton táblái közötti fugát a futópálya teljes hosszában (3, 7 kilométeren) lecseréli., egy a korábbinál tartósabb anyagra. a munkálatokkal párhuzamosan több olyan karbatartást is elvégeznek a pályán, s környékén, melyre így alkalom nyílik (világítás, vízelvezetés stb) - Március: Hosszával nem, szélességével viszont a repülőtér "legjei" közé tartozik a nemrégiben üzembe helyezett "F" jelű gurulóút a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A 36 méter széles gurulóút az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztése a légiforgalmi üzemeltetés szempontjából. Forgalomba vételével még gördülékenyebb és biztonságosabb lesz a földön közlekedő repülőgépek irányítása, ráadásul akár az Airbus A380-as óriásgép is áthaladhatna rajta. - Március első felében lezárják a három kilométer hosszú 1-es futópályát (13R/31L), burkolat-karbantartási munkálatok miatt. A futópálya mintegy 900 méter hosszúságú földetérési zónájában a teherbíró burkolatot alkotó betonlemezek cseréjére kerül sor, hogy a repülés biztonsága a legmagasabb szintű legyen a következő évtizedekben is.
Időszakos bevételek a bezárt I. Terminál épületében megtartott rendezvényekből, filmforgatások díjából származnak. A Budapest Airport 2013 januárjában közzétett struktúratervét e helyzet gyökeres megváltoztatásának szándéka motiválta. A tervezett beruházások kb. 10 ezer új munkahelyet és 35, 6 milliárd forint adóbevételt generálnának a térségben, ugyanakkor jelentősen javítanák a szűkebb térség ingatlanpiaci pozícióját. A 352 millió euró értékű tervezett fejlesztés átmeneti hatásként jelentős növekedést eredményezne az építőipari foglalkoztatásban. A fejlesztéseket egyelőre jelentősen hátráltatja, hogy a beruházásokhoz a jelenlegi szabályozás mellett nem lehet banki finanszírozást szerezni. Budapest Airport szándékában áll, hogy az MNV 24 engedélyével földhasználati jogokat biztosítson harmadik fél számára az üzemeltetéshez nem szükséges ( non-core) területeken. A megvalósításhoz a repülőtér forgalomképes egységeit le kell határolni, majd módosítani szükséges a Légiközlekedési Törvényben szereplő repülőtér fogalommeghatározását.
A legkisebb támogatásokat kiskereskedelem továbbfejlesztése, oktatási központ (egyetem) kialakítása, új hotel létrehozása és a tematikus szórakoztatószabadidőpark kapta. Kisebb figyelmet kapott a megújuló energiák hasznosítása, illetve a tudományos-technikai lehetőségek kihasználása. A legnagyobb gazdaságfejlesztési kihívást a pénzügyi források előteremtésében látták a résztvevők. Ezt követte az együttműködés erősítése a környező önkormányzatok, az önkormányzatok és a repülőtér között, a helyi önkormányzatok, az állam és a fejlesztő partnerek között. Kihívásként értékelték a regionális és országos döntéshozatal egyszerűsítését és gyorsítását, a kedvező kamatozású fejlesztési hitelekhez és további EU-s fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférést. Fontos lenne a fejlesztéssel kapcsolatos jogi szabályozás egyszerűsítése, javítása. Sokan jelölték meg fontos eszközként a városrendezési eszközöket, a közös térségfejlesztő szervezet létrehozását, közös fejlesztési és együttműködési terület kijelölését, fejlesztési szakemberek bevonását, a feladatmegosztást, más repülőterek jó példáinak átvételét.