Az oldalak között a PAGEUP/PAGEDOWN billentyűkkel lapozhat. A kiemelt szó kiválasztásához nyomja meg a SZÓKÖZ vagy az ENTER billentyűt
6 Nem lenne-e helyénvalóbb az önmagát fordító szerző esetében "démonok" helyett a vissza-visszatérő múzsának tulajdonítani a fordítás során bevezetett módosításokat? Hiszen az önfordítás nem azonosítható a kívülálló fordító tevékenységével. Az önfordítás elkerülhetetlenül magában hordozza egy mű újraírásának lehetőségét, a szerző-fordító szövegébe építheti mindazokat a gondolatokat, amelyek műve befejezése óta érlelődtek benne. A Lolita esetében a nyelvi és a kulturális különbségek alkotta korlátok is változtatásokat, olykor hosszú körülírásokat tesznek szükségessé. Az orosz változat merőben más közönségnek szól: bár arra nem számított Nabokov, hogy a műve napvilágot láthat a Szovjetunióban, a Лолита rendelkezik egy jól definiálható, hipotetikus közönséggel. Ez pedig nem az Amerikában élő orosz emigránsok közössége, hanem azoké a szovjet olvasóké, akiknek műveltségéhez nem fér kétség (az irodalmi utalások hálója, valószínűleg éppen ezért, az orosz változatban még tovább bővül), ugyanakkor el vannak zárva a Nyugattól: erre utalnak a modern amerikai életmód terminusai (szupermarket, farmer, popcorn, Western Union) helyett alkalmazott körülírások.
A legnehezebben megoldható információs kérdéseket a már említett hátravetetett határozói alakú jelzős szókapcsolatok egyértelmű megállapítása mellett a névelő használatának, a tárgyas ragozásnak, a visszaható és szenvedő igék megkülönböztetésének, az igekötő elválasztásának kérdései jelentik. Mindezek az orosz magyar gépi fordítás megoldásra váró feladatai közé tartoznak. 196
9. Gyümölcsöző együttműködés az oroszokkal. Piac és Profit, 2007. dec. 8. ezelőtt, 1721-ben született meg az Orosz Birodalom. Az évforduló kapcsán, jelen írásban két célt tűztünk ki magunk elé. Először röviden bemutatjuk az 1721-... nézve az igekötõ az ige, illetõleg az igébõl képzett névszó, valamint az igenév jelen-. * H. Tóth István PhD, tanár, 2005-ig a Lomonoszov Egyetem (Moszkva)... rendszerezte volna az orosz nyelvtan és a nyelvtudomány, valamint a vele... fo ly ta tá s á t j e lö l i (пойти, поехать, взреветь, возненавидеть,... A magyar tudományos közéletben igen korán, már a múlt század második felében megjelent az első tudósítás az orosz faluközösség nemzeti intézményéről. Fordította Makai Imre. Budapest, Ma- gyar Helikon, 1971. k. 309–310.... Pjatnyicára (Péntek) megy vissza, akinek fő attribútuma – a fehér ruha –. Orosz István pályájáról önéletrajza szól, itt nem kell... Ezen magas hegy tetején,... kutya. Én ijedve futottam emberekért. Azok nagy nehezen·. Az 1750 és 1815 közötti magyar–orosz kulturális kapcsolatok történetéről,... A temesvári tanügyi bizottság a tanfolyam megszervezésére 300 forintot kapott,... 23 сент.
különleges eset ünk ben мож ет провести elvezet het O/i... (факты)... мог ли бы результировать 4. ábra eredményez het né nek/k 22 Lásd a 9. jegyzetben hivatkozott gyűjteményben. 190 szók" címen külön utasításrendszer alapján dolgozza fel. Az orosz magyar gépi fordításban ilyennek számítanak az elöljárók, a birtokos névmások,, a lehetőséget és aműveltetést kifejező igei segédszók, valamint a feltételezést kifejező бы partikula. Az ezeknek megfelelő ragok, illetőleg képzők az ige, illetőleg a főnév toldalékai közé kerülnek a magyar nyelvhelyesség sorrendjének megfelelően. A toldalék értékű grammatikai viszonyszók közül a birtokos névmás a többes szám jelét is megváltoztatja. (Lásd a 4. ábrát. ) A grammatikai viszonyszóknál nehezebben megoldható feladatot adnak bizonyos jelzős szókapcsolatok. Ennek szemléltetéséhez gondolnunk kell arra, hogy a magyar mondatban a jelzők közül csak a ragozatlan jelzőnek van kötött szórendi helyzete (melléknévi, számnévi, névmási jelző, ragozatlan birtokos jelző).
Ha az információsort a fordítás emberi munkájával akarnám összehasonlítani, azt kellene mondanom, hogy ez az információsor olyasmi, mint ami a fordító fejében van meg egy mondat elolvasása után. Érti a mondatot, de még nem fogalmazta meg a fordítást. Ebből a hasonlatból az is következik, hogy az információsornak mindazt tartalmaznia kell, ami a fordításhoz nélkülözhetetlen (célnyelvi viszonylatban is), de csak annyit kell tartalmaznia, többet nem. Az információsor összeállítását megelőzően éppen azért végig kell gondolni, milyen forrásnyelvi adatokra van szükségünk acélnyelvi szöveg összeállításához. A forrásnyelvi szöveg elemzésének szempontjait a célnyelvi szöveget figyelembe véve választjuk meg. 11 Mint az emberi fordításban, itt is szükségem van a mondatot alkotó szóértékű morfémákra és ezek viszonyát kifejező viszonyító morfémákra. A szóról szóra fordításban az említett módon mindkét morfémacsoport előforduló egyedeit automatikus szótározással lefordítom. Az információsor esetén csak a szóértékű morfémákat fordítjuk le, a viszonyító morfémákat általában nem, csak akkor, ha a jelentésük megállapításához szükséges pontos szintaktikai viszonyt a mondat szavai között tisztáztuk.