1941-ben a lakosság 1794, ebből román 362 fő, magyar ajkú lakos 1427, egyéb 5, roma 4 fő, ukrán 1. 1966-ban az 1506 lakosból 428 román, 1078 magyar ajkú lakos. 1977-ben a lakosság 1255 fő, ebből román 333, 919 pedig magyar, 1 német, 2 egyéb, 1 pedig ukrán. 1992-ben a lakosság mindössze csak 1111 fő, ebből 336 román, 727 magyar, egyéb 48, 33 roma, 15 szlovák. 2002-ben az összlakosság 1100 fő, ebből 274 román, 658 pedig magyar, roma 159, szlovák 9. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága 1013-ra csökkent. Ebből 287 román, 562 magyar, roma 142, szlovák 7, 15 fő pedig nem nyilatkozott. Jelenleg a magyarok 47, 79%-ban lakják, románok 37, 44%-ban és romák 12, 56%-ban vannak jelen. Az összlakosság 1, 61%-nak az etnikuma ismeretlen. A községben egy református, két tantermű iskola és egy görög katolikus elemi iskola volt. 1883-ban tűzvészt követően teljesen leégett a papi lak és az iskola, a tűzben elégtek az egyház múltjáról fennmaradt iratok is. A mai iskolát 1898 és 1900 között építették az ott élő gyerekek számára.
31. )[1] +/- Magyar lakosság45 298 Község népessége102 411 fő (2011. )[1] +/- Népsűrűség681, 38 fő/km²Földrajzi adatokTszf. magasság126 mTerület150, 3 km²Időzóna EET, UTC+2Elhelyezkedése Szatmárnémeti Pozíció Románia térképén é. sz. 47° 47′ 05″, k. h. 22° 52′ 25″Szatmárnémeti weboldalaA Wikimédia Commons tartalmaz Szatmárnémeti témájú médiaállományokat.
És az iskolai ünnepségeket is itt tartják. Itt működnek a hagyományőrző csoportok: a néptánccsoport (Pusztai rózsa), a falusi kórusA helyi közösség számára további fontos találkozási hely a Német Demokrata Fórum székháza. Itt kisebb rendezvényeket tartanak, itt próbál a nagyrészt fiatalokból álló fúvó fontosnak tekintik, a község füves edzőpályával, röplabda-lábtenisz pályával rendelkezik. A futballcsapat öltözőjét 2006-ban felújították. A községi futballcsapat mellett ifjúsági csapat és kisgyermekekből álló törpecsapat is működik. Említésre érdemes, hogy az 1834-ben alakult Kalmander Harmony fúvószenekar hagyományait viszi tovább a jelenlegi fúvós együttes, és a helyi sváb népi hagyományokat őrzi a tánccsoport. A településen található két tó nyáron és télen egyaránt többféle lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóndezvényekFúvószenekarok találkozója. Indult 2006-ban. Szervező a Német Demokrata Fóatási hálaadó ünnep. Az új sorozat indult 2015-ben. Római katolikus templom. A település legjelentősebb épülete, 1866-ban épült neoromán stílusban, Szent Anna tiszteletére szentelték fel.
Személy Arány (%) Román anyanyelvű55 31159, 0%Magyar anyanyelvű37 61140, 2%Roma anyanyelvű2440, 3%Német anyanyelvű2860, 3%Egyéb anyanyelvű2160, 2%nincs adat8 739 Forrás: Népszámlálási adatok, 2011 * -gal jelölve a 3 főnél kisebb esetszám Az anyanyelv arányát a kérdésről nyilatkozók populációjából számítjuk. Ortodox45 64348, 9%Római katolikus18 48319, 8%Református17 95519, 3%Pünkösdista1 4171, 5%Görög katolikus7 4688, 0%Baptista5390, 6%Adventista3030, 3%Unitárius700, 1%Jehova tanúi7610, 8%Evangélikus-lutheránus540, 1%Egyéb3440, 4%Felekezeten kívüliek és ateisták2300, 2%nincs adat9 144 Az egyes felekezetek arányát a vallásukról nyilatkozók populációjából számítjuk. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap vizsgálata (heteroidentifikáció alapján) Románia szintjén 1 232 797 főre becsülte a roma etnikumú lakosság számát. A magyar nyelvű romák száma mintegy 105 000 főre tehető, ami a magyar anyanyelvű népesség 8, 4%-át jelenti. A magyarul beszélő romák kétharmada telepeken, szegregátumokban él.
Könyvtáros: Kin LőrincRendezvények. Két hagyományos ünnep van a községben, éspoedig:Vadkörte ünnep – májusban tartják, Termésünnep – novemberben tartják. Református templom: leírása az egyház fülnél olvasható. Görög katolikus templom – 1886-ban épült a fatemplom. A kastély jelenleg a polgármesteri hivatal székhelye, a Braunecker báró családé volt 1948-ig, amikor a kommunisták államosítottáaunecker kastély. A Braunecker kastély megépülését az 1800-as évekre teszik, és sokan sokszor összetévesztik a Bölöni kastéllyal. A Bölöni név is előfordul Érszakácsi történelmében, a Bölöni család építette a templomot. A kastélyt a báró törvénytelen lánya örökölte, (időközben elhunyt) tőle vásárolta meg a román állam a 2000-es években, most pedig a polgármesteri hivatalként funkcioná mód Petri Mór 1901-ben megjelent könyvében szó sem esik a kastélyról, ennek az okairól találgatások vannak. Az egyik ilyen hír, hogy Brauneckert annak idején hazaárulással vádolták meg. Pedig a kastélynak az 1800-as években már állnia kellett, azonban más források szerint csak az 1880-as években építették.