Ha nem ennyire infantilisen és egocentrikusan gondolkozik, hanem racionálisan, akkor rögtön rájön, hogy nem a tanár írogat neki, hogy abszolút nem reális az a történet, amit pusztán azért kajált be, mert idomult a rózsaszín álmaihoz. Hogyan szerezhette meg az e-mail címét? Egy harmincas férfi mióta beszél így, mond ilyeneket, és tapad ennyire kétségbeesetten? Egy tanár miért nem tud előrukkolni egy értelmes beszédtémával se? Miért egy tizenhat éves lánynál próbálkozik, ha félre is akar lépni? Miért elégszik meg vele ő, mint a másik nő, hogy második legyen, főleg ha nem kap érte semmit? Ha egy másik srácot leszúr érte, hogy milyen szemét, amiért a barátnője mellett megpróbált ráhajtani, akkor az miért nem gond, hogy a "tanár úr" a felesége meg egy közös gyerek mellett szédíti őt?? Dühítően reagált az őt ért bántásokra is, képtelen egyenesen kommunikálni azokkal, akik fontosak neki, de azzal jó pofizott, aki fizikálisan rátámadt, mert nem nagy dolog, hogy szexuálisan inzultálták a folyosón.
Netes románcnak indul, valami durvább lesz belőle Megérkezett az első igazán ázadi témát választó magyar tinidráma, ami ráadásul szórakoztató is lett. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) kamaszkorú szereplőit könnyű megkedvelni, szirupos románcok helyett pedig a közösségi média és a féktelenül tomboló hormonok veszélyes elegyét kapjuk tőle a nyakunkba.