In: Győri Zsolt – Kalmár György (eds. ): Nemi és etnikai terek viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018. 45–58; és Virginás Andrea: Embodied memories of geographical and social mobility. White-collar women in postcommunist films about Romania. Journal of European Studies 48 (2018). nos. 3-4. 278–294. 9 Nurith Gertz és George Khleifi Edward Saidnak tulajdonítják azt a gondolatot, amelynek értelmében "a földrajzi teret a kollektív emlékezet hozza létre" – Khleifi: Palestinian Cinema. 70. 10 A western műfaja a külső helyszínek – a Said-i "kollektív emlékezetként felfogott földrajzi tér" – kodifikált diegetizálásában élenjáró kulturális képződmény, és szimbolikus energiái jelentős részben a természet (falu, vidék) vs. kultúra (város, civilizáció) dichotómiát dramatizáló ún. frontier-narratívákból, a térbeli és társadalmi mobilitás reprezentációjából származnak. A skandináv és kelet-európai, kis nemzeti filmgyártásokból felépülő régiók történelmi tapasztalatai – a második világháború rombolásai, a hidegháborús korszak erőltetett modernizációs törekvései, majd a tranzíciós/neoliberális periódus destrukturálódási folyamatai – kétségtelenül közösségileg megrázó, esetenként traumatikus élményekként írhatóak le.
Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készült az egyik legismertebb magyar Afrika-utazó és vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond életéről, ezzel állitva emléket születésének 120. évfordulójára. A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja a Fekete-kontinens múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem elemi jelentőségére. Az alkotók munkáját a kezdetektől segíti a ma 93 éves özvegy, gróf Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum (Hatvan). Az izgalmas és lebilincselő képi világú dokumentumfilm mecénása a Takarék Csoport. "2018 augusztusában a filmes stábunkkal végig jártuk Széchenyi gróf ikonikus szafariútvonala által érintett tájakat, és számos – ma is üzemelő – szálláshelyet. Az állatvilág és a városiasodó környezet változásának sokszor lehangoló eredménye már Széchenyi könyvében is megjelent és mi ezt hatványozottan tapasztaltuk" – hangsúlyozta Vida József, Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a film vezető producere, aki személyesen részt vesz a forgatásokon és a kutatómunkában is.
közlemény | 2022-08-23. 11:50 | 1X1X A megtörtént eseményeken alapuló film szeptember 22-étől látható a mozikban. A májusi teaser-trailert követően, alig egy hónappal a hazai mozis premier előtt mutatkozik be a Magasságok és mélységek (16) című nagyjátékfilm előzetese és plakátja. A Csoma Sándor rendezésében készült, megtörtént eseményeken alapuló alkotás Erőss Zsolt (Trill Zsolt) felesége, Sterczer Hilda (Pál Emőke) szemszögéből ábrázolja a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászónk elvesztésének fájdalmát, és reményt adó utat mutat a jövő felé. A film a miskolci CineFesten történő bemutatkozása után 2022. szeptember 22-étől látható a hazai mozikban, és ez alkalomból az alkotók egy rendhagyó együttműködésre is készülnek. 2013 májusának végén egy ország figyeli aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt Kiss Péterrel együtt eltűnik a Himalájában. Első egész estés filmjében Csoma Sándor a megtörtént eseményeket Erőss Zsolt felesége szemszögéből ábrázolja, és megmutatja, hogy lehetséges megbékélni.
– De a Simon Menyhért születése (1954) című film egyik forgatási színhelye a Miskolchoz közeli bánkúti erdészház volt, míg a Rákóczi hadnagya című történelmi filmben állítólag a görömbölyi erdő mögötti területen forgattak 1953-ban (Erről lapunk írt: a lovas statiszták a Csaba vezér utcán vonultak ki-be miskolci szállásukról a forgatási helyszínekre. – A szerk. ). Ha valakinek van még ötlete, tudomása arról, mit forgattak Miskolcon, vagy statisztaként részt is vett ezeken a forgatásokon, az jelezheti az, vagy az Észak-Keleti Átjáró Egyesület honlapján található elérhetőségeken. ÉM-NSZRHírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreHírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A nyolcperces filmben egy élőlény ölt lassan alakot a tojásban; azt követhetjük végig, ahogy a sejtek szövetekké, a szövetek csibévé szerveződnek. A cím tehát az élet születésére utal. Továbbá a képek alatt végig szóló Beethoven-műre, az Egmont nyitányra, arra a zenedarabra, amelyet az 1956-os forradalom alatt rendszeresen játszottak a rádióban (már október 23-tól kezdve, egy mobil rádióállomásról sugározták), és amelynél többször sem a Himnusz, sem a Szózat, sem a Bánk bán ikonikus dalai nem csendültek fel a forradalom napjaiban. Nem véletlenül lett az Egmont nyitány 1956 emblematikus dallama – olyannyira, hogy máig azzal illusztrálják az októberi–novemberi eseményeket megörökítő felvételeket –, az eredeti Beethoven-mű ugyanis sok ponton kapcsolódott a szabadság eszméjéhez. Beethoven Goethe drámájához, az Egmonthoz írta azt, amely Hollandia függetlenségének kivívásáról szól. A Nyitánynak ekképpen – alig tíz évvel a magyar forradalom leverése után – jelentékeny politikai konnotációi voltak, a külföld azonban nem feltétlenül emiatt értékelte.
Farkasgyepű Erdészeténél. Az elmúlt 23 év során – a szakmai ranglétrát végig járva – beosztott erdészként, majd kerületvezető erdészként dolgozott, 2016. óta fővadászként irányítja az erdészet vadgazdálkodási tevékenységét. Erdész-vadászként különös figyelmet szentel a két ágazat összhangjának megteremtésére. Szakmai felkészültségével, határozottságával, a vadászatok precíz lebonyolításával elismerést és tiszteletet vívott ki magának a vadászvendégek körében. Az erdészet vadföld-gazdálkodásának átalakításával, dámszarvas állományának szakszerű selejtezésen alapuló apasztásával a dámállomány jelentős minőségi javulását sikerült elérnie. Aktív szerepet vállal a Veszprém Megyei Vadászkamara és a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének az erdészet területén futó muflon kutatási projektjében. Kiváló golyó- és koronglövő, a Bakonyerdő Zrt. lövészcsapatának oszlopos Norbert (j),, a Nimród Érem kitüntetettjeA Vadászkamara érdemérme kitüntetéseket Pap Gyula, az OMVK Veszprém Megyei Elnöke adta át.
14 a túllépésére azonban mégiscsak hasznosnak tűnhetett a (neo) western – dán, román, magyar filmkontextusban mégoly szokatlan – apparátusa a jelzett filmek alkotói számára. Talán itt érdemes azt is megemlíteni, hogy mindhárom film esetében személyes, alkotói indíttatásról és/vagy szerzői filmes habitusról beszélhetünk: úgy Bogdan Mirică, mind Kostyál Márk megemlítik nyilatkozataikban a szerzőiség védjegyeinek tulajdonítható egyéni tapasztalatokat, az ezek művészi kifejezésére törekvő erős ösztönzést és a műfajiság fogalmának a fellazítását, Lásd Kostyál Márk: "Vér is vegyül bele". Csapó 2017. április 11, : (Utolsó letöltés 2018. december 17. )15 Thomas Vinterbeg auetur-voltát pedig kanonizáltnak tekinthetjük. Azaz a vizsgált filmek alkotóinak esetében a (neo) western irányában nem fedezhetjük fel azt az alkotói lojalitást, amely mondjuk John Ford vagy a Coen-testvérek esetében releváns vonás: tehát az elemzett kis nemzeti filmek esetében a western elemek szándékos, akár egyszeri döntés eredményei, s nem valamiféle pályafolytonosság motiválja őket.
– a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Különös paradoxon, hogy az élet születését bemutató filmhez félkész életek sorát kellett feláldozni. Természetfilmekben manapság gyakran látunk a Nyitány-belihez hasonló felvételeket, a hatvanas években azonban ezek egyedülállónak számítottak. Kérdés, hogy miután technikai megvalósításának eme kuriózumjellege elveszett, érdekes-e, érdemes-e figyelemre a film napjainkban? Ha a technikai újszerűsége mára a múlté is, a film hatása egyáltalán nem gyengült, a Nyitánynak ugyanis nemcsak témája volt innovatív, hanem megmunkálása, kivitelezése is. A mű címkézése, kategorizálása jellemzően lehetetlen; a Nyitány játékfilm, dokumentumfilm és kísérleti film háromszögébe, homályzónájába helyezhető. Játékfilm, hiszen narratív, ráadásul minden idők legnagyszerűbb történetét, az élet születését beszéli el nagyon tömören ugyan, mégis a maga teljességében, úgyszólván a klasszikus elbeszélésmód szabályai szerint, expozíció–tárgyalás–befejezés szentháromságát példásan megtartva. Dokumentumfilm, mert kizárólag dokumentumfelvételeket tartalmaz, szó szerint dokumentálja az életet.