1 Az SM MR kritériumai (BARKHOF) Az alábbi szempontok közül, 3-nak teljesülnie kell: 1. 1 halmozó, vagy 9 T2- súlyozott felvételen pozitív góc ( 3mm) 2. legalább 1 infratentorialis góc 3. legalább 1 iuxtacorticalis góc 4. legalább 1 paraventricularis góc [7] Fontos arra figyelni, hogy góc nem csak az agyban, de a gerincvelőben is előfordulhat. Egy gerincvelői góc megfelel egy agyi gócnak, a BARKHOF kritérium szerint. [7] 16 3. ábra McDonald- féle diagnosztikai kritérium rendszer 3. 8 Tünettan A központi idegrendszer összes pályarendszerét, de leginkább a hosszú pályákat érinti. Az első tünet nagyon gyakran a szemmozgás során fellépő fájdalom és visus csökkenés. Gyakori tünetekhez tartozik a zsibbadás, fonákérzés, fájdalom és a mély érzészavar, ezek a senoros tünetek közül a leggyakrabban előfordulók. A motoros tünetek közül a leggyakrabban a paraparesis fordul elő. Törzs- végtagataxia, koordinációs- egyensúlyzavar, tremor is előfordulhat ezek a cerebellaris tünetek. A kóros fáradékonyság, depresszió színezheti a klinikai képet.
Spinalis arteriovenosus malformatiók (AVM): ritkák, a kisdedkorban manifestalódik. Lehetnek intraduralisak, extraduralisak és duralisak – fistulával. MR-en az érre jellemző signál hiányt oedema kíséri a myelonban (T2 erős jel) Spinális vérzések: Epiduralis, subduralis, subarachnoidalis és intramedullaris haematomák. A friss vérzés ábrázolódhat CT-vel, a pontosabb, localisatiós diagnózis MR-rel állapítandó meg. 10. Intraspinalis térfoglalások: Abscessus, tumorok /metastasisok: a gericcsatornát szűkítő intraspinalis térfoglalások esetén - legyenek bármilyen eredetűek is – mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a folyamat hogyan viszonyul a durához / myelonhoz. A csigolyametastasisok, melyek a canalis spinalis felé hátradomborodnak, képezik leggyakrabban az extraduralis térszükítés okát. Ennek a kompartmentnek jellegzetes primer tumora a neurofibroma. A gyulladások ugyancsak gyakran a csigolyákról / az intervertebralis porckorongokról (spondylitis, spondylodiscitis, psoasabscessus) terjednek az extraduralis tér felé.
A capillaris proliferatio az 5. napon indul be (restauratiós törekvés) luxusperfusióhoz vezet (egyéb tényezőit l. fentebb). Cellularis szinten az astrocyta aktivációt sejtproliferatio, collagen depositio követi, majd bekövetkezik a glialis hegképződés. A neutrophil activatio 1- 4 órában beindul, a 3. napig eltarthat. Ezt követi a mononuclearis phagocytosis 5. napon, ezek eltakaítják a destruált neuronokat, myelint, gliasejteket, majd maguk a macrophagok is zsírosan degradálódnak (lipid), a coagulatiós necrosis helyén cysták maradnak vissza (cysta post encephalomalaciam). Idáig appendix
A neurologiai deficit klinikai fokozatai (Mohr 1992)
Terminus technicus definitio prognosis
TIA (Transiens ischaemiás attak) acut neur. def. <15 perc, teljes resol. 24 h-ig A betegek 1/3a
A kezdő impulzust a spin-echo pulzus sorozat követi. Ezzel a technikával nagy T1 kontraszttal rendelkező képek készíthetők, ami kifejezetten előnyös az agy szerkezetének a vizsgálásában. A FLAIR konkrétan a szabad víz elnyomását jelenti. A technika alkalmazásánál az inverziós időt kell hosszúra állítani, ami 1, 5 Teslás MRI berendezésnél 2500 ms. A DIR ( double inversion recovery) technika a fent említettektől annyival tér el, hogy kétféle inverziós idővel dolgozik. Ebben az esetben a fehér állomány sötéten, a szürke állomány világosan ábrázolódik. A sclerosis multiplex betegségnél azért fontos, hogy a két állomány megfelelően elkülönüljön, mert az aktív gócok a sötét alapon jobban láthatóak. A kontrasztanyag adása nagyon fontos a betegségben, mivel az aktív gócok, amelyek a betegeknél a tüneteket okozzák, halmozzák a kontrasztanyagot, de csak a beadás után 5 perccel érdemes a vizsgálatot elvégezni. [4] 22 MR spektroszkópiával megfelelően vizsgálatható a demyelinisatio, illetve az axonpusztulás mértéke.
Az előrehaladott stadiumban a beteg járásképtelenné válik, beszédzavarai lesznek és képtelen vizelését szabályozni, mindezek sokáig megtartott mentalis functiók mellett állnak fenn. A sclerosis multiplex gócai jellegzetesen a nagyagyféltekei fehérállományban periventricularisan jelennek meg, majd csökkenő sorrendben a kisagyban és a hídban. Későbbi stadiumban a periventricularis gócok confluálnak. A gócokban velőhüvely pusztulás játszódik le, míg maga a tengelyfonal általában megkímélt. A friss elváltozásoknál a gyulladásos elemek, a chronicusaknál a gliás hegképződés dominál. MRI a választandó vizsgálati módszer: Kontrasztdúsított (késleltetett) felvételek is kellenek és ne feledkezzünk meg a sagittalis FLAIR képekről (corpus callosum) A demyelinizációs gócok magasabb víztartama miatt a T2 súlyozott képeken a jelintenzitás megnő. A T1 súlyozott képeken a gócok szignálintenzitása közepes, vagy enyhén csökkent. Kamramelletti, subcorticalis laesiók kimutatására a FLAIR sequentia alkalmas, mert elnyomja a víz jelét.
A tumorokról MRI-vel általában egyértelmű bizonyíték nyerhető. A daganatok jeladása T1 súlyozással rendszerint gyenge, T2 súlyozással pedig erős. Ez bár jellemző, de nem elegendő differenciál diagnosztikai kritérium. A tumorok kontraszthalmozása, a halmozás jellegzetes formái: A kontrasztanyagok (CT-nél jódozott i. v., MRI-ben a Gadolinium, kelátba csomagolva i. ). normális esetben nem hatolnak át a vér-agy gáton, azaz az agyi erekből nem tudnak a parenchymába hatolni (erős, hármas védelem az agyszövet számára. ). Tehát ahol halmozást látunk, ott a vér-agy gát átjárhatóvá vált. Ez az intraaxialis központi idegrendszeri tumorokon kívül gyulladásokban, egyes esetekben demyelinisatióban (sclerosis multiplex) és az agyi infarctusok lefolyásának bizonyos fázisában () észlelhető. Az extraaxialis / nem agyi parenchymalis tumorok halmozása természetszerűleg nem vér-agy gát függő (meningeomák, Schwannomák, hypophysis adenomák, tobozirigy daganatok és a plexus chrorioideus daganatai) Nincs halmozás a tumorszerű cysticus elváltozásokban: ilyenek a dermoid és epidermoid, valamint az arachnoidealis cysták.
Az agyi parenchyma a neurotoxinoktól is védett (pl. Botulinum), ezek csak a periferiás idegeket képesek megtámadni. (Ezt filogenetikai okokkal magyarázzák: az agy maga védett legyen a romlott hús evésekor. ) De a vírusok áthatolnak! Ebből érthetjük meg, hogy melyek az elsődlegesen parenchymalis betegségek és melyek azok melyek az agyon kívül rekednek (legalább is kezdetben). A vér-agygát sérüléssel kapcsolatos betegségek Meningitis, encephalitis A meningitis az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladása, melyet különféle kórokozók okozhatnak pl. Streptococcus pneumoniae és Haemophilus influenzae. A gyulladt lágyagyhártya által áteresztővé válhat a vér-agy gát, s ezáltal különböző anyagok átjuthatnak rajta: toxinok és antibioticumok. A kezelésre használt antibioticumok még fokozhatják is a központi idegrendszer gyulladásos válaszát. (Ezért preferálják a 3. és 4. generációjú cephalosporinokat a kezelésben. ) A képalkotó eljárásoknak alárendelt szerepük van a klinikai symptomák (fejfájás, láz, meningealis izgalmi jelek, neurológiai gócjelek, tudatvesztés) és a labor-bizonyítékok (liquorlelet- bacterialis meningitis esetén genny) jelentőségéhez képest.
- empty sella és minden olyan állapot, ami a PIF transportot akadályozza. A prolactin termelő adenoma rendszerint a mellső lebeny oldalsó részén helyzekedik el. Jól körülhatárolt, kerek képlet. Nőknél rendszerint microadenoma, csak ritkán éri el felfedezésekor a macroadenoma méretet. Radiológia: MR az adenomák jelmenete a szürkeállományéhoz hasonlóan alakul, T1-ben a mirigyállományénál gyakran kissé gyengébb jeladású. A bennük lévő - gyakran gyógyszeres kezelés (bromocriptin) miatt létrejött necrobioticus folyamatok, vérzések átmeneti jelváltozásokat is okozhatnak a folyamatos monitorizálás során. Acromegalia (GH termelő adenoma): A kéz, láb és orrmegnagyobbodásokon kívül jellemző a prognathia. A beteg számára életminőség romlást a csontos elváltozások (spondylosis) és a szervmegnagyobbodások, diabetes jelentenek melyek közül egyesek hosszú távon az életet is veszélyeztetik. Gyógyszeres kezeléssel is lehet befolyásolni a növekedési hormon (GH) termelést (bromocriptin, somatostatin). A GH termelő adenomák növekedési tendenciája gyakran lefelé és oldalfelé irányul, nagy százalékban invazívek, így nem rika a sinus sphenoidalisba való betörés és a sinus cavernosus invasiója sem.