számában 02. 17 terjedelemben Képleírás: néma kép összeállítás a kaposvári Csiky Gergely Színház Háry János előadásáról. Fennmaradt szöveg: "A kaposvári Csiky Gergely Színházban első alkalommal rendeztek opera előadást. Bemutatásra került Kodály: Háry Jánosa. Háry szerepét Krémer József, Örzse szerepét Farkas Anni énekelte. " Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya leirata: " A Politikai bizottság határozata a Magyar Rádió és televízió műsorpolitikájáról és a káderhelyzetről ( a dokumentumon nincs dátum Agit. 573. ) Részletek: "… Az MSZMP K. Agit. Prop Osztálya és a Magyar Rádió és Televízió elnökségének közös jelentését 1959. október 6. -i ülésén megtárgyalta és a vitában elhangzott észrevételekkel kiegészítve elfogadta az MSZMP Politikai Bizottsága. I. A Rádió és Televízió a legszélesebb tömegeket átfogó agitációs és propaganda eszköz, a kormány félhivatalos szócsöve. … VI. A Televízió lényegében két éves múltra tekinthet vissza hazánkban. 1957 májusától sugárzott kísérleti műsort, 1958 februárjától folytatja rendszeres adásait.
154 Miközben a svédek 43%-a vallja magát a kultúra rendszeres és intenzív fogyasztójának, addig ez az arány ahogy erről a média is beszámolt Magyarországon 6% (! ). kultúrafogyasztás Magyarországon, 2013 (%) Aktív kultúrafogyasztók (%) Takarózhatnánk a kultúra mindig is kevesek luxusa volt jellegű tételmondatokkal, ám a kultúrával rendszeresen foglalkozók aránya, ami csak (megismétlem) 6%, már elitnek sem nevezhető, mert annyira kis arány. Az a szomorú tény, hogy a magyar társadalom kulturális állapota hanyatlik annak ellenére, hogy a kultúra területén kétségtelenül létrejöttek nagyberuházások is (Operaház, Erkel Színház, Zeneakadémia). Tudjuk, hogy a családi költségvetésben a legfontosabbak a közvetlen megélhetést biztosító kiadások, így szorult helyzetben először mindig a kulturális költések esnek áldozatul: arról mondanak le először az emberek. Magyarországon évek óta az tapasztalható, hogy az étkezéssel, lakhatással, munkába-iskolába járással kapcsolatos költségek az öszszes költségek bő kétharmadát teszik ki, ez nem változott 2013-ban sem.
A művészeti szempontból kiváló előadás kitűnő színészi és rendezői munkája mellett a közvetítés során a televízió műszaki dolgozói is tudásuk legjavát adták. A szegedi ünnepi játékok befejező előadása az Állami Népi Együttes műsora szintén elfogadható minőségben került a vevőkészülékek képernyőire. szegedi tapasztalatainknak elméleti és gyakorlati kiértékelése után a jövőben ezen a téren is előre szeretnénk haladni. A műsorszerkesztés munkáját szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy a vidéki közvetítések technikai előfeltételeit – többlépcsős műsorátemelések alkalmazásával – megteremtjük és ezzel létrehozzuk azt a lehetőséget, hogy a távolabb eső városokból és falvakból is rendszeresen közvetíthessen műsorokat a televízió. " tudósítás a TV Híradó 61/1959 számában 01. 14 terjedelemben Devenap Amfiteatrum címmel. Képleírás: Total felvételek az Amphiteatrumról, rengeteg néző, Novotny, részlet Szmetana: Lybusa című operájából a szabadtéri színpadon. 13. 00 élő közvetítés a Magyar Állami Operaház előadásáról a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról.
Innen is érthető, hogy amikor a bibliai Ruth betér a zsidóságba, akkor a Midrash szerint lelkére kötik, hogy kötelessége tartózkodni a színháztól és a cirkuszi játékoktól. A Talmud tiltja termek bérbeadását színházi célra, és azt is, hogy olyan állatokat és eszközöket adjanak el vagy adjanak bérbe színházaknak és mutatványosoknak, amelyek veszélyeztethetnék a nézőket. Ugyanakkor ugyanez a szakasz engedélyezi a díszletek, a fürdő-, és tisztálkodó alkalmasságok építését. A törvény logikája az, hogy a zsidók nem vállalhatnak bűnrészességet a pogány kultuszokkal szorosan összefonódó színházi előadásokkal, nem lehetnek ennek tevékeny részesei. Ám a színészek és a közönség alapvető emberi szükségletei elsősorban a tisztálkodás területén ugyanúgy tehetnek, mint a nem színházi helyzetben. Ugyanakkor meglepő módon a Talmudban találni olyan szakaszt (a Misna 8. fejezete, amely mindkét Talmudban szerepel), amely mintha kifejezetten egyengetné, és előre vetítené a színházzal kapcsolatos későbbi engedékenységet.
A versenytársak közül méret, előadásszám, közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpad hasonlítható Társaságunkhoz: a 3. 000 fős nézőtéren, és a szervezetileg hozzá tartozó Városmajori Szabadtéri Színpad ezerfős nézőterén 2013-ban a 26, illetve a 8 városmajori előadáson átlagosan 80%-os telítettséget produkáltak. 156 Arányaiban összehasonlítva ennél jobban teljesített a Szegedi Szabadtéri Játékok: a 13 Dóm téri előadáson (5 produkció) 91%-os nézettséget, és a 4 újszegedi előadáson (3 produkció) 93%-os produkáltunk, ami az összes nézőszámot illetően közel annyi (több mint 53 ezren váltottak jegyet az előadásokra), mint a Margitsziget kétszer annyi előadásán. 155 KSH Színházak statisztikái 2011. 156 Budapesti Nyári Fesztivál / Margitszigeti Szabadtéri Színpad / Közérdekű adatok 142 143 A Szabadtéri Játékok és a már 7 éve működő REÖK a szegedi művelődés exkluzív intézményei. A REÖK kiállításain és rendezvényein a publikum a művészettel találkozik, nem a tömegszórakoztatás szabvány-eseményeivel.
Szeged, 2001, 13. ; A Hősök kapujának avatásán az ünnepi szónokok között volt Hóman Bálint is, akinek beszéde ismert. A szegedi Főtérről kivezető utat beboltozó kapu pedig, a Hősök Kapuja, legyen örök szimbóluma az élet kapujának, melyen át új, tisztultabb magyar élet felé vezet az út. Hóman Bálint: A Hősök Kapuja (1937). : Hóman Bálint: Művelődéspolitika. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1938, 628-629. 34 35 Herczeg Ferenc, aki beutazta Európát 38 és természetesen Rómában 39 is járt regényében viszonylag pontos képet rajzolt a városról. Jó helyismerettel rendelkezik, de időnként hibákat is ejt. A legszembetűnőbb rögtön az első fejezetben feltűnik, amikor azt írja: Óriás, néma gót palota, recés oromzattal, dölyfös kőtoronnyal Rómában a gótika szinte teljesen hiányzik, ugyanis amikor a középkor jellegzetes stílusa Európában virágzott, a pápák Avignon-ban székeltek. Recés oromzatú, gótikus paloták tehát egyáltalán nem jellemzőek Rómában, a Dóm tér környezetében viszont igen. Herczeg másra gondolhatott, amikor a gótikus (középkori) Rómáról írt!
A gyanakvással párhuzamosan ugyanakkor a XII. századtól kezdve egyre erőteljesebben zajlott a liturgia teatralizációja, s az egyház a szent színjátékok egész arzenálját dolgozta ki, a passiókkal, misztériumjátékokkal, stb. A középkorban tehát a katolikus egyház megkeresztelte a drámát, és a liturgiájában egyre több színpadi eszközt használt fel. A teológia vonatkozásában éppen csak utalásszerűen érdemes megemlíteni Hans Urs von Balthasar hatalmas, három kötetes Theodramatik című művét, amely nem csak azt jelzi, hogy az esztétika önmagában szent dimenzió, hanem azt is, hogy a keresztény vallás központi tanításainak értelme- 167 V. Wolfgang Sting, Irritation und Vermittlung, 2010 LIT Verlag zésére a dráma kerete alkalmas eszköz lehet. 168 A Magyarországon is igen elterjedt bibliodráma gyakorlat is mutathatja, hogy a kereszténység a drámát pasztorális és gyógyító praxisában alkalmazza. Az iszlámban a színház más pozícióval rendelkezik. Talán igazat adhatunk Otto Julius Bierbaum újságíró némileg vitriolos megjegyzésének, aki 1990 körül azt írta, hogy valójában nem létezik arab színház, mert az emberi sorssal szemben teljesen érdektelen iszlámban nem keletkezhet dráma.
Hiába a színház csak akkor van elemében igazán, ha mindkettőt akarja. "751Kardoss - legalábbis a jelek szerint - erre a színházeszményre törekedik. Erre mutat műsorkoncepciója is. Igaz, a bevétel kedvéért a mérleg serpenyője egyre inkább a szórakoztatás felé billen, a küldetéstudat rovására. 1941. Az új év első bemutatója, a férfi és nő örök párharcát feldolgozó Vaszary-Fényes zenés játék Az ördög nem alszik. Az esztendő jól indul, "a siker nagy és őszinte". Néhány nap múltán - ötödikén - azonban csúfos fiaskó a Bohémélet színrevitele. Mivel Kardossnak, anyagi okokból nincs operatársulata, a zenedrámákat az Operaház alkalmi együtteseinek felléptetésével oldja meg. Így azután teljesen ki van szolgáltatva a fővárosi dalszínháznak. Hiába hirdeti meg a legjobb nevekkel az előadást, pesti műsorváltozás miatt a nagy nevek közül csak Pataky Kálmán érkezik Szegedre, hogy Rodolphe szerepét elénekelje, a többiek kezdők, és nem tudják kellő színvonalon helyettesíteni az eredetileg várt művészeket.
Az 1914-es alapítású pozsonyi egyetemnek a kolozsvárihoz hasonló sors jutott, a Pestre érkező pozsonyi tanárok kolozsvári kollégáikkal kooperálva közös oktatást szerveztek Budán. Megfelelő kapacitás híján az orvosi karon korlátozottan, a többi karon a lehetőségekhez képest maximális erővel oktatták az egyetemmel menekült diákságot, vagy inkább annak jelentős részét. Jogilag érdekes helyzet alakult ki: a hivatalban levő rektor és a három kar dékánja Kolozsváron, a prorektor, a negyedik kar dékánja és a három prodékán viszont Budán tartózkodott. A budaiak kénytelenek voltak saját egyetemi tanácsot felállítani, különben az oktatásszervezés feladatait nem lehetett volna megoldani, s ezt a lépést kezdetben a kolozsváriak értetlenkedve fogadták. Különleges feladat jutott a hivatalban levő prorektornak (Schneller István, pedagógia): eloszlatni a kolozsváriak bizalmatlanságát a budai munkával kapcsolatosan, és védeni a kolozsváriak érdekeit a VKM-ben. Tartsatok ki! üzente Schneller kollégáinak Kolozsvárra.
"Az előadáson elejétől végéig meglátszottak a változott szereposztás viszontagságai. " Ráadásul "a Budapestről verbuvált kórus, amelyet a színlap, mint az Operaház kórusát hirdetett, várakozáson alól szerepelt. {... } Az előadás tempója vontatott volt és nem tükrözte híven Puccini dalművének igazi hangulatát. "752 Nem jobb a másik Puccini-mű, a Tosca előadása sem január 23-án. Szerencsére a 26-án színre került Carmen kárpótlást nyújt a korábbi csalódásokért. "Rubányi Vilmos érdeme, hogy az előadás a szegedi operaesték sorában kiemelkedő helyet foglalhat el. Zenekarának érzéssel teli, meleg hangszínei, kitűnő tempója jól szabták meg az előadás stílusát {... } Laczó István hangban és játékban ideális Don Jose, {... } Jámbor László ideális Escamillo {... } Szabó Ilonka csupa zenei báj Micaelája az előadás egyik fénypontja. " A címszerepben, beugrása ellenére megállta a helyét Thury Gizella. "Megjelenése és játéka teljes illúziót keltő, hangban azonban nem mindig tudta hibátlanul megjeleníteni Bizet tüzes, szép cigánylányát.