Válaszokat előre is köszönöm! 2020. 14. 09:25 Rendben, Köszönöm a válaszokat. 2020. 13. 15:41 Őszikék57, Úgy csinálod ahogy akarod, nem tilos bevételként ÉS kiadásként is lekönyvelni, de már nem kötelező. 2019 előtt nemcsak a közös költséget, hanem minden olyan közüzemi díjat is le kellett könyvelni bevételként és kiadásként is, ahol a szerződő nem a bérlő, hanem a bérbeadó. Ritka felesleges hülyeség volt, szerencsére megszüntetté nem akarod, nem kell kiadásként vezetni (ez esetben természetesen bevételként sem). rigoz 2020. 11:26 Szerintem a közös költség egyértelműen kiadásnak minősül. 2020. 11:00 Kedves Fórumozók! Elég régen volt már az utolsó bejegyzés, azért reménykedem, hogy valaki elolvassa a hozzászóláeretném kiadni a lakásomat. Többé-kevésbé tisztában vagyok az elszámolás menetével. A tételes költségelszámolást választanám, adószám kiváltása nélkü dolog nem egészen világos a számomra. Ha a közös költséget is megfizeti a bérlő, akkor azt bevételként is szerepeltetni kell és kiadásként (számlával igazoltan) is?
Nem számolható el költségként: rezsi; építményadó (ennek felmerülése ugyanis nem az ingatlan bérbeadásától függ). Az adóalapunkat másfajta, egyéb kedvezmények (pl; családi adókedvezmény) még tovább csökkenthetik. Erre mindenkinek egyénileg kell odafigyelnie. 2. 10 százalékos költséghányad A jövedelem kiszámításának e másik módja értelmében a bevételünkből egyszerűen levonunk 10 százalék költséghányadot, az adóalap összege ekkor a bevétel 90 százaléka lesz. Ez a fajta számolás elsősorban azoknak a bérbeadóknak éri meg, akiknek nincsen idejük, energiájuk a költségeik vezetésére, vagy a kiadásaik összege kevesebb, mint a bevételük 10 százaléka. Mindkét esetben a levonás után kapott összeg – tehát a jövedelmünk – 15 százalékát kell a NAV felé befizetnünk. Adóelőleg fizetés negyedévenként A jövedelem kiszámítása, majd annak a 15 százalékának befizetése adóelőlegként negyedévente kell, hogy megtörténjen, a negyedévet követő hó 12. napjáig. Minden adóévben nyilatkoznunk kell arról, hogy melyik számítási módszert alkalmazzuk.
Ezen választási jogával az egyéni vállalkozó az Szja tv. 3. § 17. pontja alapján 2010. augusztus 16-át követően megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak tekintetében élhet. 11 Az előzőek szerinti választása esetén az így megszerzett jövedelme után az adókötelezettséget a magánszemély adózókra irányadó rendelkezések szerint kell teljesítenie. 1. A jövedelem megállapítása és az adóelőleg megfizetése A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából, mint önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet a magánszemély választása szerint vagy tételes költségelszámolással12 vagy a 10 százalék költséghányad13 alkalmazásával állapíthatja meg. Továbbra is adómentesség alkalmazható az önkormányzatnak bérbe adott lakás esetén a törvényben meghatározott feltételek megvalósulásakor, melyről részletes tájékoztató olvasható a 1. pontban. A bevétel része a költségtérítés is akkor, ha annak összegét külön állapítják meg és a bérleti díj ezt nem tartalmazza. 2012. január 1-jétől csökkentheti lakás bérbeadásából származó bevételét a bérbeadó magánszemély úgy, hogy a más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját levonhatja a bérbeadásból származó bevételéből az Szja tv.
§ (5) bekezdése szerint. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. A kifizető által levonandó és a magánszemély által fizetendő adóelőleg mértéke a jövedelem 16 százaléka. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetén a magánszemély nyilatkozata szerinti, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege. A kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. 14 A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség.
Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb. ) a beszerzési ár részét ké ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. * A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.