A Táplálék Útja Az Emberi Szervezetben / Hogyan Bomlik Le A Táplálék? - Egészségtükör.Hu
A leggyorsabban a szénhidrátok bomlanak le, a leghosszabb időt pedig a zsírok emésztése veszi igénybe. A bélrendszer működését több mint 100 millió idegsejt irányítja. Ez az önálló idegrendszer a nyelőcsőtől a végbélnyílásig terjed ki, és sok tekintetben hasonlít a központi idegrendszerre: pontosan ugyanolyan idegsejtek, hírvivő anyagok és receptorok vesznek részt a működésében. Ez az ideghálózat elemzi az étel összetételét, "szervezi" a baktériumokkal szembeni védelmet, kontrollálja a hormonkiválasztást, és vészjeleket küld az agynak, ha valamilyen méreganyag került a szervezetbe. Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (! ) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké.
- Okos Doboz oktató videók-egészségnevelés - Milyen utat jár be egy falat?; Táplálkozás; A táplálék útja
- A bélrendszer és működése. Emésztési folyamatok, azok jelentősége.
- 4. 4. 1. A tápcsatorna – Érettségi harmincévesen
- Teljes film
- Online
Okos Doboz oktató videók-egészségnevelés - Milyen utat jár be egy falat?; Táplálkozás; A táplálék útja
fehérje A szervezetben előforduló valamennyi biomolekula közül a fehérjék a legsokoldalúbbak. Több ezer változatuk létezik, és feladataik is legalább ilyen szerteágazóak. Hasznosításuk azonban csak úgy lehetséges, ha a szervezet építőelemeikre bontja őket. Egyetlen szervünk sem "boldogulna" fehérjék nélkül. Ha nem lennének, leállna a sejtek anyagcseréje, ahogy az ébresztőóra, amelyből kiveszik az elemet. Először is: a fehérjék enzimként működnek – nélkülük számtalan reakció végbe se mehetne. Másodsorban a fehérjék a sejtmembránok alkotóelemei, vagyis elválasztják a sejteket a külvilágtól, tartást és szerkezetet adnak a csont- és kötőszövetnek. Ezenfelül más anyagokat szállítanak a véráramban, és a szövetek építéséből is kiveszik a részüket: az izmok például nagyrészt fehérjékből állnak. Fehérjék – testünk fontos építőelemei E sok-sok feladat ellátásához az emberi test több százezer különböző fehérjével rendelkezik, melyek a teljes testtömegnek körülbelül a hetedét teszik ki. Ez egy 70 kilogrammos ember esetében 10 kilogramm tiszta fehérjét jelent.
gyermekkorban) középfülgyulladás: torokgyulladás szövődménye lehet, mert a garat a fülkürtökön keresztül kapcsolatban áll a középfüllel; gyerekekben gyakori gége-, hangszalaggyulladás légcső-, hörghurut (utóbbit dohányzás is okozhatja) tüdőgyulladás pl. tbc (ellene: BCG oltás), más bakt., vírusos, gombás influenza: magas láz, elesettség, végtagfájdalom, esetleg hasmenés, ált. hurut nélkül nátha: orrdugulás, rossz közérzet vírusos megbetegedéseknél(influenza, nátha, nem bakt.
A bélrendszer és működése. Emésztési folyamatok, azok jelentősége.
A szénhidrátok könnyen, gyorsan felszívódnak. Vizsgahelyzetben ezért javasolt "agyfényesítőként" enni egy kis szőlőcukrot. (Egy régi hagyomány szerint a nászéjszaka előtt a férfinak tanácsos volt mézet ennie, hogy így fokozza a teljesítményét…) Zsírok A zsírok, vagy tudományosabb néven: a lipidek jelentik a legtöményebb, leginkább kalóriadús energiaforrást. A lipidek alkotóelemei a többnyire hosszú láncokból álló zsírsavak. A zsírok felszívódásához extra előkészületek szükségesek. A táplálékkal bevitt zsírokat a hasnyálmirigy által termelt zsírbontó enzim, a lipáz igyekszik lebontani, ám a zsírok hajlamosak arra, hogy kis gömböcskék formájában újra egyesüljenek. Még hatékonyabb zsírbontásra van szükség, hogy a zsírok kis cseppecskékre bomoljanak: ez az emulgeálás, ami már az epe feladata. Az epehólyag arra törekszik, hogy a megfelelő pillanatban kiengedje az epét. Ez a sav különösen hatékonyan hasítja szét a zsírcseppecskéket: a hasnyálmirigy által termelt tripszin enzim így már könnyen elboldogul velük.
Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflex-szerűen elernyed, melyet perisztaltikus mozgások követnek. A gyomorban a táplálék összekeveredik és kis adagokban jut tovább a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe. A gyomor összehúzódásai a kiürülése után is folytatódnak, és az éhség kialakulásával fokozatosan erősödnek. A gyomor működése idegi és hormonális szabályozás alatt áll. A szájba került táplálék reflex-szerűen gyomornedv termelést vált ki. A gyomorba került táplálék is fokozza a gyomornedv elválasztását. Az alacsony vércukorszint fokozza a savelválasztást, az inzulin is stimuláló hatású. Hasonló hatása van az alkoholnak és a koffeinnek is. Szinpatikus és paraszinpatikus rostokat egyaránt kap a gyomor, a többi gastrointestinális szervhez hasonlóan. Paraszimpatikusan a nervus vagus (X. agyideg) útján történik a beidegzése, mely során az emésztőenzim-elválasztás növekedik, valamint a pepszinogén elválasztás legnagyobb ingere is a vagus ingerlése. Szinpatikus hatás ennek ellenkezőjét váltja ki, tehát a gyomor működése lassul.
4. 4. 1. A tápcsatorna – Érettségi harmincévesen
A sav fellazítja a fehérjét, azaz szétrombolja a háromdimenziós szerkezetet, hogy a pepszin a hosszú – immár kétdimenziós – fehérjeláncokat rövidebb szakaszokra tördelhesse. Ezek aztán további gyomornedvtermelést indítanak be, és közvetítőanyagok útján értesítést küldenek a vékonybélbe, hogy hamarosan fehérjék érkeznek. így már az is világos, miért könnyíti meg a fehérjében gazdag ételek emésztését a C-vitamin (például a halakra csepegtetett citromlé): a savas folyadék részben átveszi a gyomorsav munkáját. Az így megemésztett étel a tartályként szolgáló gyomorból szabályos időközönként kisebb adagokban a vékonybélbe továbbítódik, ahol a hasnyálmirigy által termelt "hasnyál" felhígítja és semlegesíti a gyomorsavat. Esszenciális aminosavak Sovány vörös húsok, például marhavese-pecsenye, sertéskaraj vagy bárányérme fogyasztása esetén valamennyi esszenciális aminosavhoz egyszerre jut hozzá a szervezet. A vegetáriánusoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az alapvető fontosságú aminosavak bevitelére: izoleucint és leucint tartalmaznak például az olajos magvak és az avokádó, lizint a szója, metionint a torma és a fokhagyma, fenil-alanint az alma, treonint a zöld levélzöldségek, triptofánt és valint a paradicsom és a spenót.
Ha valaki éppen most van túl egy böjtön, akkor jól teszi, ha csupán lassan bővíti a fogyasztható táplálékok körét. Egyrészt a "megvonás" után jobban tudjuk élvezni az ízeket és az evés örömét, másrészt nem árt, ha ilyenkor tudatosabban válogatjuk meg azt, hogy mit mikor és mivel fogyasszunk el. A tápanyagok lebomlásáról dr. Bende János gasztroenterológussal beszélgettünk. A táplálékunk három fő összetevőből áll. A fehérjék a test építőkövei. A szénhidrátok a szervezetben végbemenő folyamatok üzemanyagai. A zsírok mindkét célt szolgálják, építésre és energiaközvetítésre is alkalmasak. A normális működéshez a szervezetnek vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van. Ezeket – kevés kivételtől eltekintve – nem tudja előállítani, tehát a vitaminokat a tápláléknak kell tartalmaznia, amely egyébként emészthetetlen összetevőket is magában foglal. Ám ezek sem feleslegesek: például a rostokban dús táplálkozás nagyban hozzájárul a bélrendszer egészségének megőrzéséhez, legyen szó akár a székrekedés, akár a vastagbéldaganat megelőzéséről.
Teljes film
- A táplálék útja az emberi szervezetben dog
- A táplálék útja az emberi szervezetben reviews
- A bélrendszer és működése. Emésztési folyamatok, azok jelentősége.
szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve: 2021. 10. 23. Az egészséges, szép bőr és haj a bélflóra egészségének jele. Ám ha a bélflóra egyensúlya felborul, annak puffadás, teltségérzet, hasmenés vagy székrekedés lehet a következménye. A bőrön pattanások, kiújuló gyulladások jelenhetnek meg. Az emberi bélrendszer teljes felülete 400 m2, megfelelő működését milliónyi bélboholy segíti, a belek átmérője pedig néhány centiméter. A bélben élő hasznos és ártalmatlan mikroorganizmusok alkotják a bélflórát. Ha a bélműködés egészséges, az megalapozza az egész szervezet egészségét. Emésztés során az elfogyasztott ételek értékes alkotóelemei a belekből szívódnak fel a vérbe. Az olyan kis molekulák, mint amilyen a szőlőcukor is, azonnal és változatlan formában kerülnek a vérbe. Az elfogyasztott étel átlagosan 24 órát tölt az emberi szervezetben: a gyomor négy órán keresztül emészt, a táplálék innen hat órára a vékonybélbe kerül, hét órát tölt a vastagbélben és további hét órát a végbélben, közben a hasznos tápanyagok felszívásra kerülnek, az emészthetetlen maradék pedig széklet formájában távozik.
Online
A fehérje tudományos neve protein. Ez a görög szó annyit tesz: első, elsődleges fontosságú, ami híven kifejezi, milyen lényegesek a fehérjék a szervezet számára. Egy kis kémia Ahhoz, hogy jobban megértsük a fehérjék felépítését és működését, csekély mértékű kémiai ismeretre is szükség a cikkek is érdekelhetnek: Térjünk át a sovány fehérjeforrásokra! Fehérjevesztő enteropathia tünetei Egyoldalú fogyókúrák (zsír- és fehérjedús diéták) Fehérje molekula A szervezet a fehérjéket aminosavakból építi fel. Érdekes tény, hogy a fehérjék nagy száma ellenére előállításukhoz már 20 különböző aminosav elegendő. Az aminosavak a fehérjeszintézis során különféle számban és sorrendben (aminosav-szekvencia) kapcsolódnak össze. Azokat a makromolekulákat, amelyeket 200 aminosav alkot, peptideknek nevezzük, míg a száznál több aminosavat tartalmazók a proteinek. Mind a peptidek, mind a proteinek fehérjék. Minden aminosav ugyanabból a két állandó központi elemből áll: egy nitrogéntartalmú aminocsoportból és egy széntartalmú karboxil csoportból.
A hasznos anyagokkal együtt mérgek és kórokozók is bekerülnek az emésztőrendszerbe, de az immunrendszer megakadályozza, hogy kárt tegyenek szervezetünkben. A gyomorsav a legtöbb kórokozót elpusztítja. A vastagbélben több billió baktérium "élő falként" védi az emésztőrendszer épségét: az immunrendszer eldönti, ki a barát és ki az ellenség. Az immunsejetek Az immunsejtek 70 százaléka a bélben él. Nem csoda, hiszen a bél felszíne – a bélbolyhok és kanyarok miatt – meglehetősen nagy terjedelmű: egy felnőtté szétterítve focipályánál is nagyobb helyet foglalna el. A bőr, a nyálkahártya és a tüdő sokkal kisebb támadási felületet nyújt a kórokozók számára. A bél nyálkahártyájában falósejtek – makrofágok- telepednek meg, és megsemmisítik az ártalmas sejteket. Az immunsejtek egy másik csoportjába tartozó granulociták úgy hatnak, hogy megtámadják és bekebelezik a betolakodókat és a szervezeten belül elhalt sejteket. Az allergiás reakciókat – például élelmiszer-allergia estén – a hízósejtek váltják ki, amelyek az allergia hírvivő anyagát, a hisztamint termelik.