Monica Vitti eredetileg Maria Luisa Ceciarelli néven született, művésznevét 1954-ben vette fel. Pályáját Milánóban kezdte. Február 2-án, kilencvenéves korában elhunyt Monica Vitti színésznő – írta az olasz Corriera Della Serára hivatkozva a HVG A legendás színésznőt, a filmtörténet számos meghatározó alkotásának főszereplőjét, Michelangelo Antonioni múzsáját kilencvenéves korában érte a halál. Monica Vitti eredetileg Maria Luisa Ceciarelli néven született, művésznevét 1954-ben vette fel. Pályáját Milánóban kezdte, csak néhány év múlva kapott szerződést Rómába. Huszonöt éves volt, mikor egy előadáson Michelangelo Antonioni felfigyelt rá, és meggyőzte, hogy forduljon a filmszakma felé. Hosszú magánéleti és munkakapcsolat kezdődött közöttük, melynek eredménye az olasz film számos meghatározó alkotása lett, így A Kaland, Az éjszaka, a Napfogyatkozás és a Vörös Sivatag. Az Antonionival való szakítás után inkább komikai szerepeket vállalt, mindkét műfajhoz kiváló érzéke volt. Ennek a korszaknak kiemelkedő alkotásai a Modesty Blaise, Az erényöv és az Éjfélkor indul útjára a gyönyör.
Gina Lollobrigidával és Sophia Lorennel az 1960-as évek legismertebb filmszínésznői közé tartoztak. 1986-tól a Silvio D'Amico Színházművészeti Akadémián tanított, és rendezéssel is kísérletezett. Hosszú évekig élt együtt Michelangelo Antonionival, Carlo Di Palma operatőrrel és Roberto Russo filmrendezővel. 2001-ben vonult vissza a filmezéstől, hosszan tartó Alzheimer-kór után hunyt el.
A színésznő hosszú évek óta betegeskedett, 2001-ben vissza is vonult a filmezéstől. November 3-án ünnepelte 90. születésnapját, ebből az alkalomból olasz tévécsatornák a díva több filmjét is levetítetté Franceschini kulturális miniszter az olasz film királynőjének nevezte nekrológjá, Monica (1965) "Monica Vitti körül mindig vibrál a levegő, ö a mai olasz filmvilág legérdekesebb, legvonzóbb jelensége. Elragadó, szabálytalan szépsége, kislányos karcsúsága, intellektuális alkata és humorral átszőtt közvetlensége írókat és rendezőket inspirál és magához láncolja a közönséget. Pedig néhány évvel ezelőtt még azt mondták róla, hogy izgalmas tehetség, de nem szép …" – írta róla 1968-ban a Film Színház Muzsika.
Már világhírű volt, amikor véget ért szerelme – ahogyan sokan emlegették – Pygmalionjával, akivel még egyszer dolgoztak együtt, a felejthető Oberwaldi titok című 1981-es filmben. A magánélet után pályáján is új fordulat következett: megmutathatta másik arcát is, a derűset, a sziporkázóan szellemeset. Játszott humoros, szatirikus vígjátékokban és kalandfilmekben is, mint a Modesty Blaise, Az erényöv és az Éjfélkor indul útjára a gyönyör. 1971-ben ő volt Jancsó Miklós A pacifista című, Itáliában forgatott filmjének főszereplője, de a közös munka mindkettejük számára csalódásnak bizonyult: a forgatás feszült hangulatban folyt, a film pedig megbukott. Vitti 1970-ben Marcello Mastroiannival játszotta el a Féltékenységi dráma főszerepét, majd 1974-ben emlékezetes alakítást nyújtott Luis Bunuel A szabadság fantomja című művében. Pályafutása során olyan kiváló partnerei voltak, mint Giancarlo Giannini, Alain Delon és Vittorio Gassman. Komédiázott olyan könnyed és kasszasiker filmekben is, mint a Tudom, hogy tudod, hogy tudom vagy a Nem örökkön, nem örökké.